Rábénu Báchjá érdekes kérdést vetett fel: miért ragaszkodott Jákob annyira Ráchelhoz, amikor Leát is elvehette volna? A tanító rámutat, hogy Jákob édesapjának, Jicháknak az esetében más volt a sorrend: „elvette és utána megszerette”. Ez a Chájé Sara heti szakaszban található precedens, ahol Jichák és Rivka találkozásánál ez áll: „Elvette a feleségenek, és szerette őt.” Volt egy alapvető jó hangulat, nem volt feszültség vagy gyűlölet, és utána összehangolódtak.
Ez tehát egy tórai precedens arra, hogy nem feltétlenül csak az lehet egy jó, tartós és működő, szent házasság alapja, amit Jákob és Ráchel esetében láttunk (ahol Jákob egyből meglátta és megszerette), hanem van másik lehetőség is.
Rábénu Báchjá kritikája
Rábénu Báchjá szerint Jákob rosszul tette, hogy ennyire beleszerelmesedett Ráchelbe. Láván ugyanis jogosan mondta, hogy „nem szokás nálunk ezt” – vagyis hogy a kisebbiket előbb adják férjhez a nagyobbik előtt. A hét év szolgálat azért volt, mert Jákob a kisebbik lányért szolgált. Ha Leát kérte volna eleve, talán nem kellett volna hét év, mert Láván örült volna, hogy van kérője a legnagyobb lányának.
Ez eleve manipuláció volt, és nem szülői tisztelet. Erre utal az, hogy „Jákob nem tisztelte meg a szüleit 22 évig. Ugyanígy Jákobot se tisztelte meg a fia, József, 22 évig. El voltak szakítva egymástól, ugyanannyi ideig.” Rábénu Báchjá szerint pontosan azért történt ez, mert Jákob a szívének vágyát követte, nem pedig a szülő instrukcióját.
A halácha álláspontja – gyermekek és házasságkötés
A halácha szerint a Remó írja a Jore Deá-ban, a Shulchan Aruch szülői tiszteletről szóló részében, hogy nem köteles a gyerek azt elvenni, akit a szülő mond.
A Maharik teshuvája
A tanító bemutatja a Maharik (Mahari Colón) egyik teshuvájának részleteit. A Maharik Franciaországban és Olaszországban élt. A névben a „colón” nem Kölnre utal, hanem a francia „colombe” szóból ered, ami galambot jelent.
A bemutatott esetben egy fiú apja megesküdtette, hogy nem veheti el azt a lányt, akivel házasság előtt teljesen jogtalanul együtt volt. A fiú azonban mégis ezt akarta. A kérdés az volt: mi a helyzet ezzel az esküvel?
A fiú még az eskütétel előtt tanúk előtt kijelentette, hogy nem akar esküdni, mert apja kényszeríti. Az apa valamilyen eszközzel (például pénzzel való zsarolással) kényszerítette ki az esküt. Ha bebizonyosodik, hogy az eskü kényszer hatására történt, akkor a rabbi kijelentheti, hogy a kényszer hatására tett eskü nem eskü.
A rabbi végül azt állapította meg, hogy ez a kényszer „gyenge kényszer” volt. A rabbi azt vizsgálja ilyenkor, hogy a kényszer veszteséget okoz-e, vagy egy nyereségtől távolít-e el. Ha csak nyereségtől távolít el (például nem ad plusz pénzt), akkor az nem számít igazi kényszernek.
A házasság érvényessége
Az eskütől függetlenül a rabbi a házasság érvényességéről is nyilatkozott. A kulcsfontosságú megállapítás a következő volt:
„Hogyha a fiú szeretne elvenni egy olyan hölgyet, aki hozzá illő” – vagyis nem mamzer, zsidó, származásilag stimmel a dolog – „akkor nincs az apának joga tiltakozni ezellen.”
Érdekes, hogy ezt a Remó a szülők tiszteletéről szóló részbe hozza be. A lényeg: a gyerek nem kötelezhető arra, hogy más feleséget válasszon, különösen akkor nem, ha a gyerek rosszul érzi magát amiatt, hogy nem házasodhat meg.
Hanuka-ajándékok kérdése
A tanító a Hanukához kapcsolódó aktualitásként a hanukakori ajándékozás kérdését veti fel: Szabad-e Hanukakor ajándékozni? Nem számít-e ez „chukat hagojim”-nak, a világnépek szokásainak utánzásának?
A Tóra tilalma
A Tóra azt mondja: „Ne járjál a világ népeinek szokásai szerint.” Ne imitáld, ne utánozd őket. Ez egy összetett téma, szinte mindenre rá lehet húzni. A fő vizsgálati szempont: van-e benne racionalitás? Ha nincs benne racionalitás, csak egy fura szokás, akkor elég jó eséllyel feltételezhető, hogy valamilyen régi bálványimádásból ered.
A Remó szerint abban az esetben, ha nincs benne racionalitás, feltételezhetjük, hogy ez valamilyen régi bálványból ered, még akkor is, ha nem tudjuk pontosan. (Ez a Wikipedia és a kultúrantropológia előtti korszakra volt hasznos információ.)
Hanukageld – van-e logikája?
Van egy szokás, hogy pénzt adunk (geld), illetve csokipénzt (hanukageld). Mi ennek a logikája?
A Rambam szerint lehetséges összekapcsolni az ünnep örömével, amit valóban ajándékkal is kifejezünk. Van micva örülni ilyenkor, és amikor örülünk az ünnepen, akkor ajándékokat adunk.
Rav Schechter szigorú álláspontja
Rav Schechter (aki Rav Soloveitchik tanítványa volt, és akinek Rav Lebovitz volt a tanítványa) azt mondja nagyon szigorúan: ne tedd. Régen mindig egy kicsit több pénzt adtak a tanároknak, de a modern Amerikában tökéletesen asszimilálódott a dolog, és ott már ez nem jó.
A „limud zechut” – hét érv amellett, hogy miért lehet mégis
Rav Lebovitz „limud zechut”-ot mond – vagyis ha valaki csinálja, gondoljunk azon, hogyan lehetne őt kimenteni, de mi ne kövessük feltétlenül. Ez egy felemás hozzáállás.
Hét érvet sorol fel (de mind csak pénzre vonatkozik, nem egyéb ajándékokra):
-
A Rambam írja Hanukánál a simchát, és Jom Tovnál is simchát – a két Rambam összegyúrásából keletkezik az érv (bár ez nem túl meggyőző)
-
Cedaka (de ez is pénz)
-
A Belzer Rebbe szerint kapjanak azok is, akik nem szegények, hogy a szegények ne szégyenkezzenek (de ez is pénz)
-
Limud Tóra támogatása (ez is pénz)
-
Szefer Torah (ez is pénz vagy csoki)
-
Emlékeztető: a görögök nem engedték a Tórát tanulni, a gyerekeket meg kellett vesztegetni – ennek emlékére
-
Minél jobban adunk az ünnepeken, annál jobban értékeljük azokat
Mind a hét érv csak pénzre (coins) vonatkozik. A legegyszerűbben akkor járunk, ha maradunk a hanukageldnél. Ha más dolgokat is veszünk, az már problematikusabb.
Salamon király bölcsessége az ajándékokról
A tanító befejezésként egy általános tanítást hoz Salamon királytól az ajándékozásról: „Aki gyűlöli az ajándékokat, az fog élni.”
A Talmud öt helyen idézi Salamon királynak ezt a bölcsességét. Általánosságban – függetlenül Hanukától vagy Karácsonytól – ne szeressd az ajándékokat! Az ajándékok szeretete problémás.
Miért? Amikor valaki ajándékot ad, az sokszor nem ok nélkül való, nem önzetlen. Majd kér cserébe valamit, vár cserébe valamit. Nem lenne jó elköteleződni vagy függővé válni ettől.
A „chesed” filozófiája
Van egy nagyon mély dolog, a „chesed”: a világ azáltal épül fel, hogy adunk. Az Örökkévaló azért építette az egész világot, hogy nekünk adjon, és nekünk Őt kell imitálnunk. Nem elvenni kell a világból minél többet, hanem adnunk. Az egésznek van egy mély filozófiája.