A hetiszakasz első mondata így szól: „És lakozott Jákob apjának a lakozásának a földjén, Kánoán országában.” A szöveg folytatása: „Ezek Jákob leszármazottai, József.”
Ismert az a midrás, amely szerint minden, ami történt Jákobbal, az történt Józseffel is – József mintegy folytatása Jákobnak.
Rási híres magyarázata a „vájésev” szóhoz így hangzik: „Bikés Jákob lésév besálvá” – akart Jákob nyugalomban lakozni. „Kófcó álov rogza dejószef” – „ráugrott” Józsefnek a „rógez”-je (izgatottsága, problémái). „Cádikim mevaksim lésev besálvá” – a cádikok (igazak) akarnak nyugalomban lakozni.
„Azt mondja a Szent, Áldott Ő: nem elég-e az igazaknak, ami nekik az Eljövendő Világon el van készítve? még ezen a világon is nyugalmat akarnak maguknak?”
Ez a midrás furcsa és provokatív. Mit használ fel a Tóra szövegéből? Azt, hogy „vájésev Jákob” – leült Jákob. Mi lett ebből az üléséből? Azonnal kezdődnek József problémái: először rossz hírt visz testvéreiről, aztán a testvérei irigykednek rá, végül eladják Egyiptomba. Egyik baj jön a másik után.
A bölcsek észrevették: a „vájésev”-et (leülést) követik a bajok. Nem kellett volna Jákobnak leülni.
A rogez fogalma és a tévesz hónap
A rogez szó érdekes jelentést hordoz. A Széfer jecira alapján a Vilna Gaon tizenkét emberi képességet társított a tizenkét hónaphoz. A tévesz hónaphoz (ami most jön) a rogez társul, ami Rási kommentárjában is szerepel József esetében.
Mi az a rogez? Hagyományosan haragnak fordították, de ez problematikus lenne, mert akkor ez lenne a tizenkét hónap közül az egyetlen negatív – és pont az egyik legszuperebb hónap kapná, ami Hanukával kezdődik. A rogez inkább „izgatottság”, „fölkavartság” – ami lehet pozitív is.
„Kófácó álov rogza dejószef” – ráugrott Józsefnek a rogezje, izgatottsága, problémái. Ez az izgatottság sokszor tud pozitív is lenni. Lehet, hogy nem feltétlenül büntetésként kell érteni József elrablását amiért Jákob pihenni akart, hanem az egész József szituáció kezelése kihívásként jelent meg.
A cádikok miért akarnak nyugalmat? Azért, hogy nyugodtan tudják szolgálni a Teremtőt. De az Örökkévaló azt mondja: nem szükséges – majd az eljövendő világon lesz nyugalom, addig pedig lehet nyugodtan kihívások közepette szolgálni a Teremtőt.
Vájésev és meguré óvív – két különböző szó
Kevesebbet beszélünk arról, hogy „vájésev meguré óvív” – két különböző fogalom. A „vájésev” lesillapodás, letelepedés. A „mósáv” telep, település. A „gér” pedig lakozás, jövevény, lakos. Mindkettő hasonlót jelent, de a „gér” inkább átmeneti, transziensebb jelentésű. A település, megtelepedés egy csillapított állapot.
Jákob ott le tudott csillapodni, ahol az ősatyái nem tudtak lecsillapodni.
A Baal HaTurim magyarázatai
A rövid Baal HaTurim így magyarázza: előtte arról volt szó, hogy Ézsau nagyon szépen le tudott telepedni a Széír hegyén. Neki ott nagyon jó élete volt – de Jákobnak nem. Ézsaunak volt szuper élete, Jákobnak pedig hányattatott sorsa volt.
A Baal HaTurim további magyarázata: hasonlít valakire, aki látott egy csapat dühös kutyát. Szaladtak, hogy megharapják – ő közéjük ült. Ugyanúgy Jákob letelepedett Ézsau és Elifáz közé. Jákob nem félt Ézsautól és Elifáztól.
Majd így folytatja: egy olyan földön telepedtek le a szülei, ami nem az övék. Teljesült rajtuk az Ábrahámnak mondott ígéret, hogy „jövevény leszel abban az országban, ami nem a tiéd”.
Ez válaszol arra, hogyan kapcsolódik a József sztorihoz. József az, aki végül ő kapcsán kerülünk Egyiptomba. Egyiptommal beteljesedik Ábrahámnak adott ígéret, hogy olyan földön fogsz lakni, ami nem a tiéd. Fontos, mikor kezdődik ez, mert minél hamarabb kezdődik, annál hamarabb véget ér. Ha már Jákobra is érvényes, hogy jövevényként él, akkor azonnal elkezdődik ez a jövevényként élés.
Hanuka – a sameszgyertya kérdése
Fölmerült egy kérdés: valaki azt mondta, a sameszgyertya legyen magasabban, mint a többi. Ez érdekes – miért legyen magasabban? Hát nem ő a „samesz”?
Az áldásban szerepel: „Hanérosz halólu kódes hem” – ezek a gyertyák szentek. „Veén lónu resusz lehistámes bohem” – nincs nekünk jogosultságunk ahhoz, hogy használjuk őket. „Eló lirószóm bilvód” – csak néznünk szabad, de használnunk nem szabad.
Miért szent a Hanuka gyertya?
Mi a különbség a sabesz gyertya és a Hanuka gyertya között? A sabesz gyertya használható, sőt, kötelező használnunk. A sabesz gyertyára nem vonatkozik haszonélvezeti tilalom. A Hanuka gyertyára pedig vonatkozik. De hogyan lehet ez? A sabesz nem sokkal szentebb? A sabesz tórai, a Hanuka rabbinikus. Igaz, de a sabesz gyertya is rabbinikus, a Hanuka gyertya is rabbinikus.
Mi a Hanuka gyertya? A Hanuka gyertya a menora – a szentélybeli gyertyagyújtásra való emlékezés. Amikor a Hanuka belet vezették, a szentély fényére emlékeztetett. A szentély fényére mind érvényes volt: szent fény, azt nem használjuk, az nem világításnak van, hanem dísznek, ezt az Örökkévaló rendelte, a Tórában leírta, hogy így kell lennie a szentélyben. Ezért szent.
Ezzel szemben a sabesz gyertyára semmi ilyesmi nem érvényes. A sabesz gyertya kifejezetten az „óneg sabát”, „kavód sabát” – a szombat élvezete, a szombat megtisztelése. Pontosan másfajta cél.
A számok szimbolikája – hét és nyolc
Ha egy számot kellene mondani a sabeszre, és egy számot a Hanukára, mi lenne az? Sabeszre: hét. Hanukára: nyolc.
Miért nyolcnapos a Hanuka, miért nem hétnapos, ha hétnap volt a csoda (egy napra való olaj nyolc napig égett)?
Száz válasz van erre a kérdésre. A Tórában úgy áll, hogy nem szabad semmit, ami a szentélyben van, duplikálni. A menora hétágú, nem csinálhatsz hétágú hanukiát.
Az igazi válasz a Maharál: a hét a természet, a nyolc a természet feletti. A Hanuka csoda, ami a természeten túlmutat. A hét még természetes, hiszen a világot az Örökkévaló hét nap alatt teremtette. A nyolc már túl van, a hét után jön. Ezért a nyolcadik napon van a brisz – a szövetség, és a zsidónép szintén a természet fölött van.
A nyolc héberül „smóne”, ugyanaz a gyökbetű, mint „semen” (olaj). Ráadásul Jákob tizenkét fia közül egy fiút áldott meg azzal, hogy olaj lesz az ő földjén, csodálatosan fog megteremni az olajbogyó. Ez Áser volt, aki nyolcadik volt. A nyolcadik fiú kapta az olaj áldását.
A samesz gyertya használata
A sabesz gyertyát ott gyújtjuk, ahol enni fogunk, vagy ahol használni fogjuk. Nem lehet elrejtett sarokba. Ez pont az ellenkező, mint a Hanuka gyertyánál. A Hanuka gyertyát csak néznünk szabad, nem szabad használnunk. Ezt írja a Sulhán áruh.
Ezért kell a samesh gyertya – hogy a samesh gyertyát tudjuk használni, és a többi fényt ne használjuk.
Még sabeszkor is szabad Hanuka napjaiban olyan olajjal vagy kanóccal gyújtani Hanuka gyertyát, amit sabeszkor tilos. „Lefi seósur lehistámes bener Hanuka” – ez egy könnyítés, ami jön egy nehezítésből. Egy „kula” (könnyítés), ami egy „humra” (szigorítás) következménye. Mert szigorítás, hogy nem szabad használni. De ebből következik könnyítés: mivel nem szabad használni, nem aggódunk, hogy használni fogjuk.
Forrás a Talmudból
Honnan van ez az egész? A Sulhán áruh magyarázata szerint van egy mondás, hogy nem szabad pénzt számolni mellette. A Talmud ezt nem dönti el végérvényesen.
Tilos pénzt számolni a Hanuka gyertya mellett.
Amikor Smuel előtt mondták, azt mondta: Szent az a fény? Smuel nem így értette, hogy szent az a fény. Miért? És a vérben van szentség? A Hanukát hasonlítja a „kiszuj hádám”-hoz, a vér befedéséhez. Nem szabad lábbal befedni. Nem azért, mert a por szent, mert a vér szent, hanem azért, mert a micva megvetése lenne.
Ugyanez a helyzet itt is: ha ez a micva, hogy Hanuka gyertyát gyújtani, akkor a Hanuka gyertyánál pénzt számolni a micva megvetése lenne.
Ez a logika szerint a sabeszre is érvényes lenne – ott se lenne szabad pénzt számolni. De miért nem merül ez fel? Azért, mert a pénz „mukce” – sabeszkor eleve nem lehet fogni.