A geniza irattemető, ahol a szent iratokat és vallási szövegeket helyezik el. A leghíresebb a kairói geniza, de minden zsinagógának van saját genizája. Minden zsinagógában keletkeznek olyan iratok, amelyeket el kell temetni, mivel tartalmazzák Isten Hét Neve valamelyikét.
A Hét Istennév forrásai
A Hét Istennév listája megtalálható Rambam művében, a Mishneh Torah (Yesodei HaTorah) hatodik fejezetében, amely a Talmud Sevuot Traktátusának 35. oldalára hivatkozik. Ez az eskükről szóló rész kapcsán kerül elő, mivel ezekkel a nevekkel lehet esküt tenni.
A Talmud felsorol több nevet: Sadáj, Cevaot, Chanun Verachum (Irgalmas és Kegyelmes), stb. A Talmud rögtön megkérdezi: „Létezik az, hogy Chanun Verachum az egy név?” Ez ugyanis nem Isten neve, hanem tulajdonsága.
Rambam és a Talmud listája a nevekről
Rambam hét nevet sorol fel, amelyeket nem lehet kitörölni. Rambam azt mondja: „Ha valaki ezekből akárcsak kitöröl egy betűt, akkor botütést kap.”
A Talmudban egy brajta hoz további neveket, megkülönböztetve, hogy mely neveket lehet kitörölni és melyeket nem. A Talmudban kilenc név szerepel összesen.
Az Ehje Aser Ehje név jelentősége
A heti szakaszban (Mózes III. fejezet, 13. mondat) szerepel, amikor Mózes megkérdezi Istentől: „Ha azt mondják nekem, mi a neve, akkor mit mondjak nekik?” Isten így válaszol: „Ehje Aser Ehje – Leszek, aki leszek.” És azt mondja: „Ezt mondod: Ehje küldött hozzátok.”
Ez a név a Kabbalában az egyik legmagasabb szfirának, a Keternek felel meg.
A Cevaot (seregek ura) név a próféták könyveiben fordul elő nagyon gyakran. Ezek a nevek mind megfelelnek a Kabbalában különböző szfiráknak. A Saaré Orá című könyv kifejezetten ezzel a témával foglalkozik, azonosítva a neveket és tulajdonságokat a kabalai szfirákkal.
A geniza tórai gyökerei
A geniza gyakorlatának forrása Mózes V. könyve, 12. fejezet, 4. versében található: „Pusztíts el minden helyet, ahol ezek a népek szolgálták isteneiket. Törjétek össze az oltákat, törjétek össze az oszlopaikat, a fákat égessék el. Távolítsátok el a nevüket arról a helyről. De ne cselekedjetek így Örökkévaló Istenetekkel.”
Ha ezt a két részt összeolvassuk, a bölcsek szerint az következik: az ő nevüket vesszétek el, de ne az Örökkévalónak a nevét. Ebből tanulják a zsinagóga eladásának halacháit is – mi legyen egy zsinagógával háború, emigráció vagy kiűzetés után.
A Név kitörlésének kivétele
A Szótá traktátusban van egy érdekes kivétel: a házasságtöréssel gyanúsított asszonynál. Amikor a férj meglintatja az asszonnyal a vizet, beletesznek egy szöveget, amelyben szerepel Isten neve. A bölcsek azt mondják: „Ilyen nagy dolog a békesség, hogy megszegi a saját feltételét és kitörölteti a saját nevét. Inkább az én nevem törlődjön ki, csak a férj és a feleség között a békesség megmaradjon.”
Nyomtatott könyvek és a geniza
A Sulchán Áruch Orach Chajim 154:5 azt mondja, hogy a tóra tekercsnek kell geniza. A Magen Ávrahám magyarázat szerint más szefárimnak (tekercseknek) is kell geniza, például a haftara tekercseknek.
A nyomtatással kezdődtek a kérdések. A Misná Berurá szerint: „Egy tóra tekercs, ami elnyűtt, egy cserépedénybe temetjük, és egy Tóra Tudós sírjába temetjük.” Még egy olyan rabbi mellé is lehet temetni genizát, aki tudja, hogy mit kell csinálni, tanulta a halachát, de nem volt „simus” (nem szolgált egy rabbi mellett).
A Misná Berurá azt is mondja: „Más könyveket is, amik elnyűttek, tilos elégetni, még akkor is, ha jó szándékkal akarja valaki elégetni, hogy ne jussanak megvetésre.”
Rambam álláspontja
Rambam szerint akkor kell eltemetni, „hogyha Neviim Ktuvim (Tanach – Tóra, Neviim, Ketuvim), bőrre írta, betekerte, és kézzel írta.” A Misná Berurá ezt nem vonatkoztatja a nyomtatott könyvekre.
Az Eszter könyve különlegessége
Az Eszter tekercsével kapcsolatban érdekes kérdés merül fel: nincs benne Isten neve. Azért is hívják „Eszter”-nek, ami azt jelenti: „elrejtőzik” – el van belőle rejtve Isten neve. Mégis el kell temetni. A magyarázat szerint: ha nincs bőrre írva, akkor nem kell geniza.
Áldások és imák genizája
Ha valaki áldást (bráchá) ír, és beleírja Isten nevét, azt is genizába kell helyezni. Van azonban olyan vélemény is, hogy a bráchá nem Tanach, ezért nem kell. A kérdés vitatott.
Gyakorlati útmutatás napjainkban
A Federation of Synagogues útmutatása szerint minden benne van, hogy miket kell genizába tenni és miket nem. Ha valaki nem tudja, hogyan dobja ki, a javaslat: „duplán csomagold be, és dobd ki a rendes kukába, ne a recyclingba.”
Nyomtatott szefarimról: A Misná Berurá szerint nem kell geniza. A Melamedból Choil egyik tanára azt mondta, hogy el is lehetne égetni tiszteletteljesen, mert „a nyomtatónak nincs tudata, ezért nincs szentsége.”
Idegen nyelvű kiadványokról: A Sach írja, hogy ha idegen nyelven van, nincs szentsége – ezekhez nem kell geniza.