Az ókori Egyiptom volt a korszak metropolisza. A legmagasabb szintű szellemi és világi tudományok, a kultúra virágzott ott. Ezt abból a tényből is megérthetjük, hogy hősünknek, Józsefnek Egyiptomban sikerül olyan adminisztrációt kialakítania, mellyel a hét szűk esztendőt át tudják vészelni, és nem csupán Egyiptom lakossága, hanem a környező kisebb népek is, így József családja, a nomád életmódot folytató Jákob és fiai.
Ebben a fejlett kulturális központban éltek a Fáraó udvari tudósai (chártumim), akiknek azonban minden próbálkozása kudarcba fullad, amikor a Fáraó egyébként nem túl bonyolult álmát (7 kövér tehét-7 sovány tehén, 7 szép kalász-7 aszott kalász) próbálják megfejteni. Meg kell értenünk, hogy ezek a tudósok voltak az elit elitje! A számukra rejtélyes álmot pedig manapság egy okosabb kisgyerek is képes megérteni, aki a bibliai történetet most tanulja először. Hogyan lehetséges ez?
A válasz kiderül József első reakciójából, amit a Fáraónak mond: „amit I-ten tesz, azt mutatta meg Fáraónak” (Mózes 1., 41,25). Ez az információ hiányzott Fáraó nagy tudományú szakértőinek. Ők ugyanis többistenhitűek voltak, világnézetük szerint a világot számos különféle erő (pl. víz, tűz, hegyek, csillagok) uralja, melyek egymással állandó versenyben vannak. Ábrahám „chidusa”, nagy újító felismerése volt az, hogy mindezt a sok erőt felülről egyetlen, magasabb erő, az Ö-való ereje vezérli, aki jósággal irányítja a világot és jót akar teremtményeinek. Amint ezt az utolsó puzzle-darabot a helyére tesszük, az álom egyszerre összeáll: az Ö-való jót akar tenni az emberekkel, ezért álombeli próféciában mutatta meg Fáraónak, hogy mi vár rá, hogy fel tudjon készülni a nehéz időszakra.
Ez mutatja, hogy világnézetünk, hitünk, nem pusztán egyszerű magánügy, belső, lelki kérdés. Ahogyan a világot szemléljük, az hatással van bölcsességünkre, cselekvőképességünkre.