A mai tanítás tárgya az ima alatti öltözködés kérdése, amellyel a Sulchán Áruch 91. fejezete foglalkozik átfogóan. A fejezet címe arra utal, hogy az imádkozó övezze fel a derekát és fedje be a fejét az ima ideje alatt. A fejezet teljes egészében az öltözködés témáját tárgyalja.
Az öv kérdése
Az ima alatti öv viseléséről megoszlanak a vélemények. Az általános álláspont szerint elegendő egy minimális öv is, de fontos, hogy legyen. A haszidok ezzel szemben külön imaövet vesznek fel, ami már kabalisztikus hagyomány. Az öv szerepe a test szimbolikus elválasztása: a felsőtest elválasztása az alsótesttől az ima ideje alatt. Ezt az elválasztást a Talmud írja elő.
A kipá mint fejfedő
A kipá mint fejfedő nem tórai és nem is talmudi eredetû, hanem egy szokás, amellyel kapcsolatban különböző vélemények léteznek. Van, aki azt mondja, hogy tilos fedetlen fővel belépni a zsinagógába, és ezt a gyakorlatban is követi. A kérdés nem egyszerű, és komoly halachikus vita övezi.
A rövidnadrág és a helyi kultúra kérdése
Az alapelv
A Sulchán Áruch kimondja: ne imádkozzék valaki fedetlen lábbal, ha az adott hely emberei így nem állnának meg fontos emberek előtt. Ez az alapelv az egész témán áll vagy bukik: a halacha a helyi kulturális normához igazodik. Ez a diaszpóra zsidóság egyik jellemző sajátossága – mindig az adott ország kultúrájához alkalmazkodik a vallástörvény.
Alkalmazás a mai Magyarországra
Ebből következik a kérdés: vajon Magyarországon elfogadott-e, hogy valaki rövidnadrágban álljon fontos emberek elé? A tanítás egy anekdotát idéz fel: tíz évvel ezelőtt egy hír arról szólt, hogy egy magyar külügyminiszter egyszerű öltözetű dél-amerikai diktátorral folytatott tárgyalást, és ezt itthon némelyek szóvá tették. (Érdekesség, hogy később fordított volt a helyzet, amikor a magyar fél öltözködését – éppen a rövidnadrágját kifogásolták.)
Ez éppen azt jelzi, hogy Magyarországon a rövidnadrág megjelenés fontos személyek előtt nem elfogadott norma – ellenkezőleg, ha megtörténik, „kivágja a biztosítékot.” Nem zsidó erkölcsi szempontból is tetten érhető ez a k’vod hácibur (a közösség tisztelete) fogalma: a közösséget képviselő személy lealacsonyítja azt, ha méltatlan külsővel jelenik meg.
Mindezek alapján a jelenlegi halachikus álláspont az, hogy Magyarországon marad a hosszú nadrág viselete az ima idején.
A Misna Brura álláspontja
A Misna Brura ugyanakkor árnyalja a képet: ha egy ország rendkívül forró éghajlatú, és ott fontos emberek előtt is rövidnadrágban szokás megjelenni, akkor rövidnadrágban is szabad imádkozni. Sőt, ahol mezítláb szokás megjelenni előkelők előtt, ott mezítláb is megengedett az ima. Ebből az is következik, hogy az éghajlatváltozás hosszú távon befolyásolhatja a kulturális normákat – ám ez egy lassú folyamat, és egyelőre a magyar kultúra még nem jutott el oda, hogy a rövidnadrág elfogadott formális viselet legyen.
A Vilnai Gaon magyarázata
Míg a Sulchán Áruch magyarázói általában a Talmudra és annak kommentárjaira támaszkodnak, a Vilnai Gaon ettől eltér: ő olyan forrásokat hoz, amelyek senkinek más nem jutottak volna eszébe, s amelyek az egész hagyomány mélységeiből merít.
A Hagiga traktátus és a mennyei szekér
A Vilnai Gaon a rövidnadrágban való imádkozás tilalmát a Hagiga traktátus (a Talmud egyik traktátusa) 13b oldalából vezeti le. Ez az oldal Ezékiel próféta mennyei szekér-látomásával (Merkava) foglalkozik – ez az egyik legtitokzatosabb és legszigorúbban kezelt talmudi téma. A Misna szerint a Merkava titkait egyedül sem szabad tanulni, csak ha valaki már bölcs és megérti a maga értelmével.
Ezékiel látomásában a mennyei szekér körül álló angyalokról azt írja a próféta, hogy egyenes, oszlopszerű lábuk volt, és szárnyaikkal takarták be a lábaikat. A Vilnai Gaon ebből azt a következtetést vonja le: ha az angyalok is befedik a lábukat, amikor az Isteni jelenlét előtt állnak, akkor nekünk, embereknek is be kell fedni a lábunkat az ima idején.
Gyakorlati következtetések
A tanítás végén összefoglaló jelleggel elhangzik:
- Az angyalok befedik a lábukat az ima idején – mi is ezt tegyük.
- Természetes különbség van az előimádkozó (chazán) és az egyszerű imádkozó között: az előimádkozóra, a Tórához felhívottra és a Tóraolvasóra szigorúbb szabályok vonatkoznak.
- Aki rövidnadrágban imádkozik, attól a közösség nem küldi el – sőt olyan vélemény is van, hogy a közösségi ima fontossága miatt (ha az alternatíva az egyedüli, hosszú nadrágos imádkozás otthon) a közösségi ima előnye megmarad rövid nadrágban is.