Jákob angyalai / ima, ajándék, háború – HH Vájislách (H)

Párásá:

Gemárá:

Halacha:

Angyalok a Vájislách szakaszban

A Vájislách heti szakasz központi témája Jákob követeinek – vagy angyalainak – a története. A szöveg különösen érdekes módon használja a „malochim” (angyalok/követek) kifejezést: „Vájislách Jákob malochim fónov” – Jákob követeket vagy angyalokat küldött maga előtt.

Az angyalok megjelenése a narratívában

Az angyalok jelenléte végigkíséri Jákob történetét ebben a szakaszban. A Vájéc heti szakasz végén, amely közvetlenül megelőzi a Vájisláchot, Jákob már találkozott angyalokkal, és ugyanezt a „malochim” szót használta rájuk. Amikor Jákob letáborozott és álmot látott, „Isten angyalai járnak föl és alá rajta” – „malachei Elohim olim vejordim bo” (fölmennek és lemennek). Ez a fel- és lemenetel motívuma központi jelentőségű.

A heti szakasz azzal zárul, hogy a helyet elnevezték Máchanáimnak, ami „két tábort” jelent. Az első angyaloktól Jákob megijedt, a második angyaloktól már nem annyira.

Rási magyarázata: miért először fölmennek, aztán lemennek?

Rási feltesz egy kulcsfontosságú kérdést: miért írja a szöveg, hogy az angyalok először fölmentek, aztán lementek? Ha valóban fönt vannak, akkor logikusan először le kellene jönniük, hogy aztán fölmehessenek.

Rási válasza szerint azok az angyalok, akik Jákobbal voltak, amíg a Szentföldön tartózkodott, nem hagyják el a Szentföldet – nem mehetnek azon kívül. Amikor Jákob elhagyta Izrael földjét, ezek az angyalok fölmentek. Több angyalra volt szükség Jákob kíséréséhez, és ezek nem lehettek ugyanazok.

A Klei Dovid magyarázata szerint, ha előbb lejöttek volna a külföldi angyalok, akkor nem kellett volna az Örökkévalót „fárasztani” azzal, hogy őrizze Jákobot, és utána fölmehettek volna az izraeli angyalok. Azonban ez a válasz tulajdonképpen nem ad teljes megoldást a kérdésre – továbbra sem világos, miért nem fordítva történt.

Az izraeli és külföldi angyalok különbsége

Egy midrás alapján kiderül, hogy az izraeli angyalok jobbak, menőbbek voltak, mint a külföldi angyalok. A külföldi angyalok nem voltak feljogosítva arra, hogy belenézzenek abba, mit csinálnak a szentföldi angyalok – kevesebb joguk volt.

Ez hasonlít ahhoz, ami később történt a felhőkkel, amelyek őrizték Izrael fiait a pusztában – a tűzoszlop és a füstoszlop. Az egyik nem nézhette be, mit csinál a másik.

A két tábor: Máchanáim

Miért van szükség két táborra az angyaloknak? A magyarázat szerint vele voltak azok az angyalok, akik külföldön kísérték egész idáig, és utána jöttek azok, akik az izraeli földre bekísérték. Jákob később elküldte őket.

Az angyalok természete

A Pirke Ávot tanítása szerint ha az ember csinál egy jó dolgot, egy micvát, akkor azzal létrehoz egy angyalt. Ha több micvát csinál, akkor több angyalt hoz létre. Ha rossz dolgot csinál, akkor rossz angyalt hoz létre. Tehát ha az ember több jó és rossz dolgot is csinál, folyamatosan angyalokat hoz létre, csak nem látja őket.

Valódi angyalok vagy követek?

Van egy híres Rási a mostani heti szakaszban: „Vájislách Jákob malochim” – Jákob malochimokat küldött. A Rási szerint ezek „malochim mamás” – valóságos angyalok voltak. Tehát nem arról van szó, hogy Jákob követeket küldött Ézsaunak, hanem tényleg angyalokat küldött. Ez azt jelenti, hogy Jákob parancsolgathatott az angyaloknak, és az angyalok kötelesek voltak azt csinálni, amit ő mondott.

Ézsau és az ajándékok

Jákob nem kis ajándékot küldött Ézsaunak: 200 kecskét, 20 bakot, 200 juhot, 20 kost, szoptatós tevéket – egy egész kisebb állatkertet. Mindenki számára az üzenet az volt, hogy ez ajándék Ézsaunak, azzal a céllal, hogy engesztelje ki őt. Jákob azt remélte, hogy Ézsau nem fog már úgy haragudni, mint amikor elváltak.

A három dolog, amivel készüljön az ember konfrontáció előtt

Van egy híres Rási arról, hogyan készüljön az ember konfrontáció előtt. Három dologgal kell készülni: ajándékkal, imával és háborúval.

Ima: Jákob valóban imádkozott: „Kérlek Örökkévaló, segíts meg, mentsen meg testvéremtől, Ézsautól.” Ez teljesült.

Ajándék: Az ajándékot elküldte, ezt is láthatjuk.

Háború: Bár nincs leírva, hogy készült volna háborúra, mégis készült rá. Azért osztotta ketté a táborát: „ha jön az Ézsau és az elsőt lecsapja, akkor lesz a megmaradt tábor megmenekülésre” – „vehojo hamachane hanishor liflejto”.

A megkülönböztetés fontos: nem arról van szó, hogy Jákob támadásra készült, hanem hogy ő védekezésre készült. Az első táborral feltartja Ézsaut, ameddig tudja, hogy a gyerekek és az anyák – a második tábor – időt nyerjenek és megmenekülhessenek. Tehát defenzív módon készült a háborúra, nem offenzív módon.

A békés befejezés és a gazdagság kérdése

Végül minden jól végződött. Ézsau békésen fogadta Jákobot, nyakába borult, megcsókolta, és nem kérte az ajándékokat. Jákob viszont erősködött, hogy Ézsau fogadja el őket.

„Jes li rov” kontra „Jes li kol”

Itt van egy gyönyörű Rási. Ézsau gőgösen azt mondta: „Jes li rov” – nekem sok mindenem van, sokkal több, mint amire szükségem lenne. A szöveg szerint Ézsau így fogalmazott: „Jes li rov achi” – testvérem, nekem van bőven. Legyen a tiéd, ami a tiéd.

Jákob ezzel szemben azt mondta: „Jes li kol” – nekem van mindenem, nekem mindenem megvan.

Ez a látszólag apró nüansz – „rov” (sok) kontra „kol” (minden) – mély tanulságot hordoz. A bölcsek ebből azt olvasják ki, hogy Jákob a példakép számunkra: az, akinek mindene van, nem pedig az, akinek sokja van.

A gazdagság kérdése a halachában

Ez felveti a kérdést: mi a helyzet a gazdagsággal a halachában? Tilos-e felhalmozni? Híres példa a Chofetz Chaim, aki addig nyitotta ki a boltját, amíg meg nem lett a betevő falat – utána nem akart felhalmozni.

A világban nem egyenlő a javak megoszlása. Vannak mágnások, oligarchák, akiknek „jesli rov” – több van, mint ami kell. Lehet-e ez legitim?

Egy tanítás szerint: „Ein hashchino sejro” – az Örökkévaló jelenléte nem nyugszik, nem kap próféciát az, akinek nincs meg négy tulajdonsága: „ashir, gibor, chochom, onov” – gazdag, erős, bölcs és szerény.

Könnyen lehet szerénynek, amikor az embernek nincs se esze, se pénze, se ereje. A művészet akkor szerénynek lenni, amikor van mire. Ez Mózesre is igaz volt – mindegyik tulajdonság megvolt benne.

Tehát úgy látszik, hogy gazdagnak lenni kivánatos, bátorított dolog. Akkor mi a baj Ézsauval? Vajon csak az a baj, hogy gőgös, hogy felvág? Vagy az a baj, hogy van neki vagyon, vagy az a baj, hogy mondja? Ez egy érdekes kérdés, amely további tanulmányozást igényel.

·