A jelenlegi hetiszakasz egy különleges pont a Tóra narratívájában, ahol először szakad meg az addigi sztorivezetés, és törvények jelennek meg. Eddig végig történetmesélés folyt, most pedig törvények érkeznek.
Házi feladat: találjátok meg azt a mondatot a mostani hetiszakaszon belül, ahol ismét van egy ilyen éles váltás. Egy olyan pont, ahol addig minden egyenletes és ugyanaz volt, majd egyszer csak filmszakadás következik, és valami teljesen más téma kerül elő – valami látszólag off-topic dolog, ami szintén egy törvény, de nem polgári jellegű.
A fejezetek tagolása
A fejezetek tagolása híresen nem zsidó eredetű – egy keresztény pap tagolta így a fejezeteket. A zsidó tagolás az, amit a tekercsben láttok, ahol új bekezdés kezdődik. Van azonban egy különleges helyzet: az egyetlen olyan eset a Tórában, amikor egy bekezdés közepén kezdődik új fejezet. Ez a 21. fejezet 37. mondata.
Itt áll: „Ha valaki lop ökröt vagy bárányt, levágja vagy eladja, 5 marhát fizet az ökörért, 4 juhot a bárányért.”
A bárányt hátán vinni szégyenteljes, ezért eggyel kevesebbet fizet.
A következő mondat folytatja ugyanezt a lopási történetet egy másik verzióval: „Ha betörésen érik rajta a tolvajt…” Ez egyértelműen ugyanarról a témáról szól, mégis itt van elválasztva a fejezet.
A kölcsönkérés törvénye – a fő téma
Az alaphelyzet (22:13)
A lényegi kérdés a következő szakaszban található:
„Aki elkér valamit a fele barátjától, és vagy eltör (ha eszköz volt), vagy meghal (ha állat volt), és nincs ott jelen a tulajdonosa – aki kölcsön kérte, az fizetesse meg.”
Mit jelent ez? Ha valaki kölcsönkér a barátjától valamit, és nincs vele a tulajdonos, akkor bármilyen kár történik, fizetnie kell. De mi az, hogy „nincs vele a tulajdonosa”? Miért lenne vele a tulajdonosa?
A következő mondat kulcsa
Ha megnézzük az azt követő mondatot.
„Ha ott van a tulajdonos, akkor ne fizessen. Ha béresként dolgozik, akkor a bérébe való.”
Ez megdöbbentő kivétel. Ha vele van a tulajdonos, akkor nem kell fizetni. Miért?
A felelősség rendszere
A Talmud szerint az, aki kölcsönkér, minden élvezet az övé – minden jó az övé, de a kár is. Gyakorlatilag se nem fizet érte, és használhatja is. Ez a lehető legkedvezőbb helyzet két paraméter alapján: sem nem fizet, mégis használhatja.
Éppen ezért, mert így a legjobban jár, ezért nagy felelőssége van mindenért. Bármi történik vele, azt neki meg kell fizetnie. Kivéve, ha vele van a tulajdonos. És ez a nagy kérdés: miért van ez a kivétel?
Magyarázatok a kivételre
1. A Toszfot magyarázata
Az első és legkézenfekvőbb magyarázat a Toszfot szerint: „A Tóra így mondta, és kész.” Így kell csinálni, mert a Tóra azt mondta, punktum. Nem keressük az értelmét. De a Toszfot után még nyolc másik magyarázat is felsorolásra kerül, és azoknak mind-mind van logikájuk.
2. A Tóra Temima magyarázata
A Tóra Temima szerzője az Aruch haSulchan fia volt. A Tóra Temima végigmegy az összes tórai mondaton és az összes kapcsolódó talmudi részen. Minden tórai mondatra készített végtelen lábjegyzeteket.
A Tóra Temima fantasztikus, nagyon szimpatikus logikája így szól:
„Nem lehetséges az, hogy legyen ugyanabban az időben az egyik ember a másiknak felülrendelve, és a másik ember az egyiknek felülrendelve.”
Nem lehet az, hogy A nagyobb B-nél, és B nagyobb A-nál. Nem létezik. Az, hogy én kölcsönkérek tőled, az azt jelenti, hogy te vagy felülrendelve nekem, és én alul vagyok. Az, hogy én téged kérlek arra, hogy te segíts velem dolgozni, az fordítva működik.
A Misna tanítása (Bava Metzia, 8. fejezet, 1. Misna)
„Ha valaki kölcsönkért egy tehenet, és vele elkérte a gazdáját is” – vagyis fizetett neki bért azért, hogy ő is jöjjön és dolgozzon – akkor „ha meghal a tehén, nem kell fizetnie.”
Amint elkéri őt is, hogy ő dolgozzon neki, az azt jelenti, hogy ő a munkásává válik. Ugyanaz az ember lesz a munkás, a beosztott, mint aki a főnök, a háziúr. Az, hogy milyen sorrendben kérte el őket, számít.
Ha először kérte el a tehenet, és csak utána kérte el a tulajdonost dolgozni, és így halt meg a tehén, akkor fizetnie kell. Akkor nem érvényes az egész mentesítés. De ha először kérte el a tulajdonost dolgozni, és csak utána kérte el a tehenet, és így halt meg, akkor nem kell fizetnie.
3. A Neciv magyarázata
A Neciv egy másik érdekes dolgot mond ebben az ügyben. Ez egy nem normális dolog, hogy valaki egyszerre azt kéri: „add nekem a cuccodat, és még dolgozz is nekem.” Ez egy nem normális szituáció.
Mi lehet ennek a magyarázata? Miért van ilyen? Ez csak akkor van, ha baráti helyzetben vannak. Már volt korábban köztük valami kapcsolat. A barát ideális esetben érdek nélküli, vagy kevésbé ideális esetben is van már valami korábbi kapcsolat közöttük. Ezért egy külön kategóriába került.
És nem is úgy számít, mint egy rendes kölcsönkérés. Pontosan ez a Neciv magyarázata: mivel már csomó dolgot jót tett neki korábban, ezért az, hogy kölcsönadja a tehenét, az se számít úgy, mint egy normális kölcsönkérés. Minden az övé – minden kapcsolat az övé.