Újra itt a Hanuka ünnepe, és ilyenkor mindig a József történetéről szoktunk olvasni, és igyekszünk megtalálni, hogy milyen kapcsolat van a kettő között.
Az egyik legszebb kapcsolat az, amikor Józsefet eladták a testvérei, és érkezett egy karaván, ami vitte őt eladni Egyiptomba rabszolgának, és ez a karaván mindenféle illatos fűszereket vitt. Magyarázzák a bölcseink, hogy vihetett volna az a karaván kevésbé illatos fűszereket, zavaró dolgokat, olyan dolgokat, amikkel egyáltalán nem jó egy karavánon utaznia Józsefnek, és hála az égnek, hogy pont ez jött, ami elképesztő furcsa. Úgy mondanánk, hogy öröm az ürömben. Így üzeni meg az Örökkévaló az ő gondviselését, hogy finom fűszereket szolgáltat, miközben rabszolgának eladják. Miért nem úgy inkább, hogy nem adják el rabszolgának?
Az igazság az, hogy ha a József történetét megnézzük, akkor ezt egy visszatérő motívumként fogjuk találni. Bárhol volt a József, az Örökkévaló vele volt. Az egyetlen ember, akiről a Tóra azt írja, hogy sikeres. Ez a siker! Az a siker, hogy vele van az Örökkévaló minden bajban, a börtönben, rabszolgaként. Nemcsak ott lehet vele az Örökkévaló, amikor éppen ő az alkirály, és nagyon befolyásos, és nagyon gazdag.
És mi köze ennek Hanukához? Hanukán mit ünneplünk? Amikor a második szentély idején elfoglalták a szentélyt, megszentségtelenítették, tisztátalanná tették, és elnyomó seregek lehetetlenné tették azt, hogy Tóra törvényeit betartsuk, és fellázadtak a zsidók, akkor ez volt az első nagy siker, az első nagy csoda, az első pozitív égi jel. Az, hogy bementek a szentélybe, visszafoglalták, találtak ott olajat, meggyújtották, hiába volt bármilyen kevés az az olaj, egy napra volt elég, nyolc napig égett.
Ugyanaz a sztori, mint Józsefnél. Óriási bajok voltak. Óriási túlerő ellen harcoltak, teljesen logikátlan lett volna nyerniük, és amikor ez történt, akkor még előttük volt a nagyja. Akkor még bármi is történhetett volna, és kérdés volt, hogy egyáltalán szabad-e ilyet csinálni. Mert az igazság az, hogy az élet védelme a Tórában szinte minden törvényt felülír. Tehát ha az ember az életéért harcol, az első az, hogy éljen. Ha élsz, akkor utána majd betartod a Tórát. Ha életveszélyes betartani a Tórát, akkor inkább ne tartsd be, akkor élj, élj túl, és majd tartsd be utána a Tóra micváit, a parancsolatait.
És nem ezt tették a zsidók, hanem azt mondták, hogy szépen súlyos szituáció van, muszáj harcolnunk, és muszáj meg is halnunk. Néhányoknak meg kell halnia azért, hogy betarthassák a Tórát, akik túléltek. És ebben azért kérdés volt, hogy ez vajon jó döntés volt-e, vagy nem. És pontosan ez az, ami annyira értékessé tette a csodát, az Örökkévalónak az apró üzenetét, a sok-sok-sok bajban azt a kicsi-kicsi-kicsi jót, azt az olajcsodát, ami azt üzente mégis, hogy jól csináljátok, folytassátok, veletek vagyok, és meg fogjátok nyerni, és így is lett.
És Józseffel is pontosan ez történt. József is bármilyen nagy bajban volt, az Örökkévaló azt üzente neki, hogy vele van, és tartson ki, és végül sikerre fogja vinni a történetét, és hála a Teremtőnek, ez is így lett.