Miért Ábrahámnak mondja? Sára nevetése és a hazugság tilalma

Forrásgyűjtemény

Párásá:

Gemárá:

Halacha:

🔒 Előfizetői tartalom

A tanulásokon való részvétel (Zoomon és a helyszínen) ingyenes. Regisztrálj az alábbi linken a videókhoz (első hónap ingyenes, onnantól kezdve havi 2000 Ft):

Bejelentkezés / Regisztráció

Miért Ábrahámtól kérdezi az Örökkévaló?

A Tóra elmondja, hogy az Örökkévaló angyalt küldött Ábrahámhoz, és megígérte neki: fia lesz Sárának, a feleségednek. Sára a sátor bejáratából hallotta ezt, mert az Ábrahám mögött volt. Ábrahám és Sára pedig már öregek voltak, előrehaladott korúak, és Sárának már nem volt meg a nők módja szerinti ciklusa. „És nevetett Sára magában.” Sára ezt mondja magában: „Miután elnyűttem, lesz-e még gyönyörűségem? És az uram is öreg.”

Az Örökkévaló ezt mondja Ábrahámnak: „Miért nevetett Sára, mondván: hogy is szülhetnék én, hiszen megöregedtem?” Sára magában nevetett, tehát jogos a kérdés: miért Ábrahámnak mondja el?

Az első gondolat, hogy miért nem magát Sárát kérdezi meg az Örökkévaló. Hiszen később meghallgatja az imáját. A második, hogy ha Sára magában nevetett, mi köze ehhez Ábrahámnak? Itt már a rechilut tilalma vetődik fel.

Lásón hárá és rechilut

Nézzük a két fogalmat. A lásón hárá az, amikor rosszat mondok neked Ruvenről, például hogy buta. Ez akkor is lásón hárá, ha igaz. Az alapeset az, hogy ezt nem szabad kimondani, kivéve, ha van benne konstruktív szándék. Ha viszont nincs más célom, csak az, hogy tudd, Ruven buta, akkor tilos. Az emberek azért mondják ezt, mert ha Ruven buta, akkor ők okosak. De miért nem úgy akarsz okos lenni, hogy tanulsz?

A rechilut az, amikor azt mondom: Ruven ezt mondta rólad, hogy buta vagy, vagy hogy összeesküszik ellened, vagy utál téged. Vagy hogy amikor te a drósét mondtad, Ruven úgy nézett. Matematikailag így jegyezhető meg: a lásón hárá a gráf pontjára vonatkozik, vagyis arra, hogy az az ember rossz. A rechilut a gráf élére, tehát a két ember közötti kapcsolatra. A rechilut az összeveszítés. Mindkettőből van konstruktív fajta, de a Tóra különbséget tesz aközött, hogy csak az illetőről mondok rosszat, vagy két ember viszonyát rongálom.

Ha az Örökkévaló azt mondta volna Ábrahámnak, hogy Sára azt gondolta magában: te öreg vagy, az összeveszítés lett volna. Ezért nem ezt mondta. Ez az oka annak, amit Rási mond.

Rási magyarázata és a nyitva maradt kérdés

Rási szerint az írás megváltoztatta Sára szavait a béke kedvéért. Pedig Sára azt mondta, hogy az ura öreg. A magyarázók itt felteszik a kérdést: mit jelent, hogy az írás változtatta meg? Miért nem az Örökkévaló változtatta meg?

Hiányzik az a kérdés, hogy miért sértette volna meg ez Sárát, vagyis miért Ábrahámnak mondja az Örökkévaló. Van, aki szerint ezzel is próbára tette Ábrahámot, hogy kiderüljön, megvédi-e Sárát. Ábrahám ugyanis néhány sorral korábban maga is ugyanezt mondta: hogy ilyen öregen szülni, dehogyis. Lehet, hogy Ábrahámnak most azt kellett volna felelnie: „Én is ezt mondtam.” Lehet, hogy fel is felelte, csak nincs lejegyezve. Így Sára nem hitetlenebb Ábrahámnál. Azt a kérdést viszont, hogy miért különbözött az Örökkévaló reakciója Sára és Ábrahám nevetésére, ez a kommentár sem jegyzi.

Miért lepődnek meg egyáltalán?

Felmerül a kérdés: miért lepődik meg bárki azon, hogy szülni fog? Ismáél tizenhárom évvel idősebb Jicháknál. Ábrahámnak tizenhárom évvel korábban is volt gyereke, tehát 86 évesen nem lepődött meg, most meg igen? Tizenhárom év ide vagy oda, 86, 90 és 99 között nem sok különbség van.

Ábrahám még találkozott Nóéval, és az ő generációjában még idősen is szültek. Ez a nőre is vonatkozik. Ismáél születésekor Sára maga kérte, hogy Ábrahám vegye el Hágárt, hogy az inspirálja őt a szülésre. Vagyis Sára kifejezetten azt mondta, hogy ő szülni akar. Ábrahámnál tíz évvel fiatalabb, de 76 évesen is természetellenes a szülés. A normális szülési kor 40 körül van, legfeljebb 45-ig. Ha viszont 76 évesen tud szülni, akkor mi a probléma 90 évesen?

A hazugság tilalma

Nézzük meg a hazugság tilalmát, mert a szakaszban ez is előjön. Van egy könyv, az Adj igazságot Jákobnak (Titen emet le-Jákov), amely 669 oldalon csak a hazugságról szól. Először csupa kérdés jön, aztán az egyéb témák: a gyakorlati rész, hogy hogyan ne hazudjak, utána a Tórában szereplő esetek, hogy kik miért nem hazudtak. Ez egy halachikus könyv a hazugság tilalmáról, és sok olyan kérdést feltesz, hogy mikor szabad hazudni és mikor nem. Valamikor szabad, valamikor nem.

A Talmudban azonban nem így tűnik. Ott úgy tűnik, lehet hazudni. A Tórában az áll: „Hazug beszédtől távol légy.” A „távol légy” két módon olvasható. A szigorú olvasat szerint még csak közel se menj hozzá, még olyat se mondj, ami hasonlít a hazugságra. A könnyítő olvasat szerint ez nem valós tilalom, csak igyekezz nem hazudni. Ha megnézed, a Talmudban ezt a verset mindig bírósági és eskü körülményekre idézik, amelyek általában fel sem merülnek.

Hazugság a tanulás kedvéért

A könyv az egyik esetként azt tárgyalja, amikor valaki úgy tesz, mintha dolgozna, miközben valójában tanul, a munkaadója pedig nem akarja, hogy munka közben tanuljon.

Egy másik eset, amikor kérnek tőle valamit, de ő úgy gondolja, hogy azt más is el tudja végezni, ő pedig tanulni akar. Egy jótanács szerint ha tanulásod van, ne mondd, hogy tanulásod van, mondd, hogy meetingen vagy. Mert azt, hogy tanulsz, senki nem fogja érteni, a meetinget viszont értik.

Rabbi Chájim Palágji a példabeszédek 6,30 versére támaszkodik:

„Nem vetik meg a tolvajt, ha lop, hogy megtöltse a lelkét, mert éhezik.”

Ebből ő azt vezeti le, hogy a tanulás miatti hazugság rendben van. Salamon példabeszédeiben azonban a nefes szó nem a lelket jelenti, hanem az evést. A vers egyszerűen arról szól, aki azért lop, mert különben éhen halna.

A hazugság kilenc szintje

Végül egy forrás: Rabbénu Jóna Sá’aré Tesuvá (A megtérés kapui) című műve, amely felsorolja a hazugság kilenc szintjét. Ez praktikus, mert meg lehet állapítani, hogy az ember a kilenc szint közül éppen melyiken tartózkodik. A felsorolás a harmadik rész 186. pontjában található.

  1. Valaki kárt okoz másnak a hazugságával.
  2. Későbbi veszteséget készít elő.
  3. Megakadályozza, hogy másnak nyeresége legyen.
  4. Nem nyer rajta semmit, csak úgy hazudozik.
  5. Felajánlja, hogy segít, de nem akar igazán segíteni.
  6. Megígér valamit, és amikor ígérte, tényleg akarta, de nem viszi végig.
  7. Úgy tesz, mintha tett volna valami jót.
  8. Úgy tesz, mintha valamilyen jó tulajdonsága lenne.
  9. Kényelmi vagy élvezeti hazugság, amelyből semmilyen kár nem származik.

·