A szóbeli tan azt jelenti, amit Mózes kapott a Színai-hegyen. A Misna azonban láthatóan nem azonos ezzel, mivel a Misnában viták vannak, amelyeket nem Mózes kapott a Színai-hegyen, hanem később vitatkoztak rajtuk. Amikor később felmerül egy kérdés, a rabok a rendelkezésükre álló információk, a hagyomány, a Tóra, a magyarázatok és az egzegétikai módszerek alapján válaszolnak, és ebben lehetnek vitáik. Ezek a viták is bekerülnek a Misnába.
A szóbeli tan előnyei
A szóbeli tan számos előnye indokolta, hogy miért nem írták le azonnal az ismereteket. A rendszer egyik fontos eleme, hogy bizonyos esetekben a könyv azt javasolja: „kérdezd meg a rabbit”. Bár a szerző megtehette volna, hogy leírja, honnan tudja a rabbi a választ, mégis azt javasolja, hogy kérdezzék meg személyesen.
Példaként a böjtnapok említődtek. Böjtnapokon sokan érkeznek kérdésekkel: szabad-e enniük különböző egészségügyi vagy egyéb okok miatt. Az esetek 90 százalékában a válasz az, hogy persze, nyugodtan ehetnek. A rendszer lényege azonban, hogy a kérdező személy elé áll a rabbival, és ha már megfogalmazódik benne kérdésként, és meri mondani, nem szégyelli, akkor valószínűleg valóban jó oka van rá, nem csak vágyból, hanem valódi indokból.
A haszidizmus és a rebbe szerepe
Hasonló gondolat merült fel a haszidizmussal kapcsolatban is. A haszidizmust úgy alapították, hogy van egy udvar és annak egy rebéje, aki vezeti az udvart. Az utóbbi időben vannak olyan haszidizmusok, amelyek nem így működnek, mert meghalt a rebe, vagy nem jelölt ki utódot. Felmerült a kérdés, hogy esetleg a kettő összefügg.
A haszidizmus alapítói – Báál Sém Tov rabbi, a Mezericsi Magid és más nagy kiválóságok – úgy rendelkeztek, hogy mindig legyen valaki a rendszer tetején, valaki tapasztalt. Pozíciónál fogva befutnak információk és impulzusok, és tisztán a pozícióból fakadóan olyan dolgokat tanul meg az ember, amikhez egy egyszerű, elfoglalt személy nem fog hozzájutni. Ezért kell a szóbeli tan, ezért kell a rebbe, és ezért vonakodtak a leírástól egészen addig, amíg szükségessé nem vált. Amikor szükségessé vált, akkor is csak azt írták le, ami nagyon muszáj volt.
Forrásviták: mikor írták le a Misnát?
Villányi Benjamin megjegyzése szerint nem Rabbi Yehuda Hanassi idejében írták le a Misnát. Sokan összekeverik a szerzőséget azzal, hogy mikor írták le.
Rási megjegyzése (Eruvin 62b, 12. rész) szerint „egy betűt sem írtak le a szóbeli tanból a Talmudi bölcsek korában a Megilát Táánitot leszámítva.”
Rambam véleménye
A Rambam azt írja, hogy Rabbi Yehuda Hanassi összegyűjtött minden információt, minden döntést, minden magyarázatot, amit hallottak, minden törvényi döntést […] és összegyűjtötte, szerkesztette belőle a Misna könyvet, és nyilvánosan tanította, és egész Izrael számára elérhetővé tette, felfedte, nyilvánossá tette, és mindet leírták.
Ez utóbbi kifejezésből nem következik, hogy ő maga ne írta volna le. Sőt, általában egy könyv szerzőjét héberül úgy szólítják, hogy mehaber. A hibur a kapcsolat, a haver a barát, a hevret a könyvecske. Tehát az, hogy hiber, azt jelenti, hogy leírta ő is, és leírták mások is. Mivel akkoriban nem volt fénymásolat, a szerzőnek volt egy saját kötete, amit magának leírt, abból tanított, és mivel nem volt Gutenberg-galaxis, elmondta mindenkinek, és mindenki szintén leírta magának ugyanazt. A Rambam szerint tehát szó nincs arról, hogy ne írta volna le.
Sherira Gaon véleménye
Sherira Gaon (tizedik század) levele két változatban maradt ránk. Az egyik változat szerint az ötödik, a másik szerint az ötödik-hatodik század fordulóján következett be a leírás. Sherira Gaon szerint „ők nem felejtettek el Yihoshua napjaitól semmit, ezért nem írtak le. Ők betartották azt a rendelkezést, hogy tilos leírni a szóbeli tant, és ezért semmit nem írtak le.”
A Talmud explicit kijelentése
A Bava Metzia traktátus 86. oldalán a Talmud feketén-fehéren, vitathatatlanul ezt írja: „Rabbi Yehuda Hanassi és Rabbi Natan ők voltak a Misnának a vége, és a Rav Asi és a Ravina ők voltak a tanításnak, tehát a Talmudnak a vége.”
Ez explicit módon mondja, hogy Rabbi Yehuda Hanassi igenis csinált Misnát. Voltak azonban emberek, akiknél felmerült, hogy azzal, hogy ő csinálta, nem szegte meg azt az előírást, hogy nem szabad leírni. Mert nem azért csinálta, hogy leírja, hanem azért, hogy ezzel a sorrenddel tanítsa. Elrendezte.
A sorrendiség forradalma
Ha sorrendben jegyezzük meg az információkat, egyszerűbb megjegyezni, mint ha nem. Addig össze-vissza jegyezték meg, és ezért Rabbi Yehuda Hanassi kitalálta, hogy mostantól sorrendben jegyezzék meg. Ez ellentétben áll a közkeletű legendával, mely szerint őt pontosan az motiválta, hogy a felejtést megakadályozza.
A valóság valahol középen lehet: még nem felejtették el teljesen, de már elkezdték egy kicsit elfelejtegetni. Akkor még elég volt, nem kellett leírni, de összefoglalni kellett, és Rabbi Yehuda Hanassi ezt a megoldást találta ki a szituáció megmentésére.
A szolgálat szavai Hanuka kapcsán
A Hanuka kapcsán felmerült a shammash (szolgáló) gyertya kérdése. A shammash gyertyát feljebb rakjuk, hiszen annak a világítását használjuk, de a többi fény nem használjuk. A shammash gyertyát azért tesszük oda, hogy annak a fényét használjuk, ne a többiét.
Viktor megjegyzése szerint a leshamesh azt jelenti: használni. A shammash a szolgáló gyertya, amely feljebb kerül. A napot is úgy hívják, hogy shemesh. A bálványimádókat héberül ovdei kochavim néven említik – csillagszolgálók –, és a nap egy csillag.
Négy héber szó a szolgálatra
A héber nyelvben több szó van a szolgálatra:
-
Oved – szolgál (modern héberül ez a munka, avoda)
-
Melech/malachei hasharét – a szolgálattevő angyalok
-
Kohen – a lechahen szerepel a Tórában olyan értelemben, hogy szolgál. Az Örökkévaló mondja, hogy a kohének szolgálják őt, igealakban: lechahen.
-
Sharet/sherut – szolgálat
A kohének azért kerülnek feljebb, mert ők vívták Hanukkor a háborút. Az első nagy sikerük a szentély visszafoglalása volt. A kohének szívüket a szentély húzta haza, és azt sikerült először visszafoglalniuk. Hanukkor, amikor a shammash gyertya, a szolgáló gyertya legfelül van, akkor a kohének, akik szintén szolgálók és vívták a háborút, ők is legfelülre kerülnek. Az ő dinasztiájuk uralkodott több mint száz évig.
A Malbim és Grünbaum József rabbi munkája
A Malbim lengyel rabbi arról híres, hogy az ismétlődő szavakat vizsgálja: amikor ugyanazt a szót használja a szöveg különböző helyzetekben, a Malbim mindig megkérdezi, miért. A hajdúnánási Grünbaum József rabbi, magyar rabbi, kartotékolta a Malbim munkáját. Ez ingyenesen elérhető az interneten, a Ha-Carmel címen. Betűrendben megtalálható, hogy melyik szóhoz melyik Malbim-magyarázatot érdemes megnézni.
A négy szolgálat-szó (oved, kohen, melech, sharet) összehasonlító vizsgálata a Hanuka napjaira tervezett feladat. A Malbim végigment a mondatokon és magyarázatokon, Grünbaum József rabbi pedig a Malbim-magyarázatokat szólóendvetetté tette. Sajnos kiderült, hogy a sheret szócikkhez nincs Malbim-magyarázat, így más irányban kell tovább kutatni.