Közeledvén Sávuot ünnepéhez, a tanítás azzal a kérdéssel indul, hogy milyen nagy dolog is az, hogy az ember megkaphatta a Tórát. A Talmud hosszasan tárgyalja, hogy Mózesnek meg kellett küzdenie az angyalokkal, akik nem javasolták, hogy a Tórát lehozza az emberek közé – hiszen az angyalok maguk akarták megtartani azt.
A Tóra kapcsán közismert az a megállapítás, hogy „a világmindenség tervrajza” (blueprint of creation). Ezt az gondolatot elsőként Salamon király fogalmazta meg, a Példabeszédek könyvének 8. fejezetében, ahol a bölcsesség – azaz a Tóra – így szól:
„Én vagyok a bölcsesség… az Örökkévaló engem szerzett az útjának kezdetén”
Ez a fejezet hosszasan tárgyalja, hogy a bölcsesség megelőzte a teremtést.
Ezt az eszmét a Zóhár tette igazán híressé, amelyet úgy szoktak idézni, hogy „a Tóra a világ tervrajza” – de a pontos idézet szerint a Zóhár maga így fogalmaz: „ahogyan írva van a Példabeszédek könyvében.” Ezt a hivatkozást azonban rendszerint kihagyják az idézésből.
A 974 nemzedék és a hiányzó 26
A Talmud (Sábát 88b) az angyalok és Mózes vitájában azt is megemlíti, hogy a Tóra 974 nemzedékkel megelőzte a teremtést. Ezt Rabbi Jehosua ben Lévi mondja. Első ránézésre ez a kijelentés értelmetlennek tűnhet – miféle „nemzedékről” lehet szó a Teremtés előtt?
Rási magyarázata szerint ez a 974 nemzedék arra utal, hogy a Tóra kétezer évvel megelőzte a világot, és ezek a nemzedékek „lettek volna”, ahogyan írva van a Zsoltárok könyvében (105:8): „Egy dolgot parancsolt ezer nemzedéknek.”
Ebből a következő számítás adódik: ha az Örökkévaló ezer nemzedékre adta a Tórát, és a Tóra átadása Mózesnek a 26. nemzedékben történt, akkor: 1000 − 26 = 974. Ez a 974-es szám tehát az a hiány, amellyel a Tóra átadása „korábban” történt, mint ahogy az az ezer nemzedékből következne.
A 26-os szám nem véletlen: a négybetűs isteni névnek (Jod-Hé-Vav-Hé) ez a gemátriai értéke (10 + 5 + 6 + 5 = 26).
A tanítás előkészítése során a szerző véletlenszerűen bukkant rá egy forrásra, amely kifejezetten megnevezi ezt a hiányzó 26 nemzedéket – és ez elvezet a tanítás főtémájához.
A Derech Erec és a Tóra viszonya
A megtalált forrás a Derech Erec kadma laTora – „a normális viselkedés megelőzi a Tórát” – hagyományos mondás eredeti kontextusát tisztázza.
E mondást általában úgy szokták érteni: aki Tórát akar tanulni, először viselkedjék emberségesen. Az eredeti kontextus azonban ennél mélyebb. A Tanna deBei Elijahu Raba és a Vájikrá Raba egyaránt a Teremtés könyvének azon verséből tanítja ezt, amelyben az Örökkévaló kapuőröket állít az Élet fájához vezető útra: „őrizze az utat” – ez a derech erec, az emberséges viselkedés. Az Élet fája (Ec Chajim) maga a Tóra. Tehát: előbb jön a derech erec, és csak utána az Ec Chajim, azaz a Tóra.
A Vájikrá Raba verziójában Rabbi Jismáél bar Rav Nachman kifejezetten azt mondja: a derech erec 26 nemzedékkel előzte meg a Tórát – és ezt pontosan ugyanabból a versből vezeti le. Hogy pontosan hogyan olvas ki 26 nemzedéket ebből a versből, az házi feladatként marad a hallgatóság számára.
Ha ez a levezetés helytálló, akkor megvan a hiányzó 26 nemzedék: az ezer nemzedékre adott parancsból (Zsoltárok 105:8) 26 nemzedék a derech erec ideje volt, a normális emberi viselkedésé, amely megelőzte a Tóra átadását. Így: 1000 − 26 = 974, és ez a 974 az a szám, amellyel a Tóra megelőzte a teremtést a Talmud szerint.
A természetes erkölcs kérdése
A tanítás egy másik fontos kérdést is érint: következik-e mindebből, hogy létezik természetes erkölcs, azaz olyan erkölcsi rend, amelyet az ember a Tóra nélkül is felismerhet?
Az Eruvin traktátus (100b) tartalmazza azt a híressé vált tanítást, hogy ha nem lett volna Tóra, az emberiség tanulhatott volna a hangyáktól, a madaraktól és más állatoktól – minegyikről megmondja a Talmud, hogy mit. Ez a tanítás elfogadni látszik a természetes erkölcs fogalmát.
Ugyanakkor ez nem feltétlenül következik egyenesen ebből a forrásból. Az idézett rabbinak (Rabbi Jochanan) ez a kijelentése ugyanis Jób könyvéből (35:11) ered:
„Ki jobban tanít minket, mint a föld állatait, és okosabbá tesz minket, mint az ég madarait.”
A vers eredetileg Isten dicsérete – hogy az Örökkévaló jobban tanít, mint az állatok. A talmudi bölcsek ebből bontják ki az állatos tanítást, de az alap-forrás nem egy egyértelmű természetes erkölcs melletti állásfoglalás.
Egy egyértelműbb forrás lehetne a Noé fiainak hét törvénye: ezeket minden embernek be kell tartania, holott nem ismeri a Tórát – ami azt feltételezi, hogy magunktól kellene tudnunk ezeket.
Erre pozitív példaként hozható Száadja Gáon (Emunot veDéot), aki kifejezetten ír arról, hogy a Tórában vannak olyan törvények, amelyeket az embernek magától kellene tudnia – ilyen a gyilkosság, a lopás és a paráznaság tilalma. Negatív ellenpéldaként a Rambam álláspont idézhető, aki szerint nem elegendő, ha Noé fiai csupán azért tartják be a hét törvényt, mert belátják, hogy ez helyes – hanem azért kell betartaniuk, mert a Tórában van megparancsolva.
Hogy e két álláspont között valódi vita van-e, vagy csupán látszólagos ellentét, a tanítás nyitott kérdésként hagyja.
Összefoglalás
A tanítás főbb megállapításai:
A Tóra fogalma mint a teremtés tervrajza Salamon király Példabeszédek 8. fejezetéből ered, amelyet a Zóhár tett közkinccsé. A Talmud (Sábát 88b) szerint a Tóra 974 nemzedékkel előzte meg a teremtést – és ez a szám úgy áll elő, hogy a Zsoltárok könyve szerint (105:8) Isten ezer nemzedékre adta parancsát, amiből 26 nemzedék a derech erec, a Tórát megelőző emberséges viselkedés ideje volt. Ez a 26 pontosan a négybetűs isteni név gemátriai értéke. A Derech Erec kadma laTora mondás eredeti forrása (Tanna deBei Eliyahu Raba és Vájikrá Raba) a Tórát az Élet fájával azonosítja, amelyhez a derech erec vezet az út.