Közeledik LáG Báomer, azaz az omerszámlálás 33. napja. Omerszámlálásnak nevezzük a Peszáchtól Sávuotig terjedő időszakot, mivel a Tóra előírja, hogy ilyenkor számoljuk a két ünnep között eltelő napokat: „És számoljatok magatoknak az ünnep másnapjától, a naptól, amikor a lengetés omerjét [kévéjét] hozzátok, hét hetet, teljesek legyenek” (Mózes 3., 23:15). Ennek a számolásnak a jelentősége odáig megy, hogy Sávuot dátuma az egyetlen, amit a Tóra nem is ír le. Számoljátok a napokat Peszách másnapjától kezdve, amikor a számolás véget ér, akkor lesz Sávuot.

Talán ez a számoknak tulajdonított fontosság van a hátterében annak a ténynek, hogy amikor a tannaita (ókori) bölcs, a nagy kabbalista, Rabbi Simon bár Jocháj halálozási évfordulójának napját megállapították, azt szintén nem a megszokott hónap-nap megadással jelölték ki, hanem az omerszámlálás 33. napjaként. Ez LáG Báomer, ahol a „lág” nem más, mint maga a 33-as szám, héber betűkkel kiírva – mivel a héber betűk egyben számokat jelölésére is alkalmasak.

A héber nyelv betűi, számai, és az azok közötti összefüggések számos gondolkodót megihlettek már az évszázadok során. Volt olyan tudós is, aki egyébként „civilben” a vallási törvények gyűjtésével, rendszerezésével foglalkozott, egy rokonának esküvői ajándékául (így hallottam) mégis egy különleges Tóramagyarázatot adományozott, mely nagyrészt ún. gemátriákból áll, azaz olyan összefüggésből, melyek kizárólag szavak, kifejezések számértékének egyezésén alapszanak. Ő volt a Báál HáTurim, azaz a Tur szerzője (Jáákov ben Áser, 1270-1340).

A zsidó vallás szám-rajongásához többféle hozzáállás is lehetséges. A misztikus megközelítés azt vallja, hogy nemcsak a mondatoknak, szavaknak, hanem a kisebb egységeknek: betűknek, számoknak is saját jelentése, jellege van, és ezeknek mélyebb megértése segíthet hozzá az összetett, mélyebb fogalmak feltárásához. Aki viszont racionálisabb lélek, és az ilyen eszmefuttatásokat túlságosan magasröptűnek érzi, az a rendszerezettség fogalma felől közelítve talán könnyebben megértheti ezt a jelenséget. A számok, betűk eszközök, melyek segítenek minket rendet tenni a millió fogalom között.

Ha a mai világban egy két lábbal a földön járó menedzser egy fontos céges ügyet kezd bonyolítani, hamar azt fogja mondani: „számokat akarok látni!” Az ő számára a számok jelentik a kézzelfoghatóságot, a mérhetőséget. A menedzser fogalma egyébként a zsidó vallásos életviteltől nem is áll olyan távol, mint azt sokan gondolhatják: Rámchál, a nagy filozófus etikai művét, a Meszilát Jesárimot azzal a jótanáccsal kezdi, hogy az ember tekintsen a saját életére ugyanazzal a céltudatossággal, ahogyan a nagy üzletemberek tekintenek a saját vállalkozásukra.

Mindez talán megválaszolja azt is, hogy hogyan kerülnek az omerszámlálás napjai a zsidó kalendáriumban éppen erre a pontra. Peszách után vagyunk, aminek egyik fő jellegzetessége éppen a rendezettség: az ünnep a tavaszi nagytakarítással kezdődik, amikor minden kovászosat eltávolítunk háztartásunkból, ezzel egyidőben gyakran újrarendezzük lakásunkat. Az ünnep két első estéjének a neve is ez: széder este (a széder szó héberül rendet jelent). Peszách a szabadság ünnepe is, amikor a zsidó nép egyik pillanatról a másikra alávetett rabszolgából szabad emberré lett. Egy rabszolgának az ura osztja be az idejét, Peszách után ez a feladat ránk hárul – ehhez is nagy rendezettség szükséges.

Ezért különösen praktikus az omerszámlálás rendszere, ami lényegében azt követi, hogy hol tartunk éppen a napról napra haladó fejlődésben, aminek hét hét után kell kiteljesednie. A hét hétnek szisztematikusan megfeleltetünk hétszer hét isteni tulajdonságot, ami lényegében hét tulajdonság, de mivel mindegyikben megvan mindegyik, így jön ki a 49 kombináció. Aki napról napra követi a számolást és ezeket a tulajdonságokat, megtapasztalhatja, hogy hogyan kell okosan felhasználnia az idejét: a mindennapi rövid koncentráció eredményeképpen az időszak végére 49 különböző tulajdonság lesz a kezében.

Megjelent az Új Élet 2015. május 1-i számában.