Legtöbbünk számára ismerős lehet a tény, hogy a Talmud szerint Noách (Noé) fiai, vagyis a nem zsidók 7 parancsolatot kaptak (Szánhedrin 56a): 1. Törvényhozás kötelezettsége. 2. Isten átkozásának tilalma. 3. Bálványimádás tilalma. 4. Tilalmas házasságok/kapcsolatok (rokonok között, ill. házasságtörés). 5. Vérontás tilalma. 6. Lopás tilalma. 7. Élő állat húsából tilos enni. Ez az az emberi
Talán az egyik legfontosabb fogalom, ami a zsidóságot megkülönbözteti minden más világnézettől, ami csak a világon van, az az emberi nagyságba vetett hit: az, hogy mit gondolunk mi, egyszerű földi halandók arról, hogy milyen magas szinteket képes egy hús-vér emberi lény elérni. Noha a nyugati civilizáció iskoláiban hivatalosan nem tanítanak erről, mégis, kimondatlanul is kialakul
A legutóbbi alkalommal arról tanultunk, hogy a micvá szónak két jelentése van: cselekedet és parancsolat. Feltettük a kérdést, hogy miért fontos a zsidóság számára ez a két fogalom. Az elsőt meg is magyaráztuk. Ezúttal próbáljuk megérteni a másodikat. Egyébként ez a jelentés a szó szerinti, mert héberül a cáv azt jelenti: parancsol. Van egy másik
A zsidó kalendáriumban nemrég beköszöntött időszak kulcsfogalma a szimchá, azaz öröm, boldogság. Nem kevesebb mint öt egymást követő ünnepi alkalmunk központi témája ez. Az első Szukot, a sátoros ünnep, a második a Szimchát Bét HáSoévá, a vízöntés örömteli ünnepe, amit szintén Szukot félünnepében tartunk, a harmadik Szimchát Torá, a Tóra örömünnepe, ami Szukot napjai után
„Ez a világ előcsarnokhoz hasonlít az eljövendő világ előtt. Készítsd elő magadat az előcsarnokban, hogy beléphess a palotába!” (Pirké Ávot 4:21) A zsidóság hitének egyik fontos alapköve az eljövendő világba vetett hitünk. Eközben sokan azt hiszik, hogy a zsidóság csak ezzel a világgal foglalkozik, nagyon gyakorlatias, az elvont filozófiai fogalmak helyett a cselekedetekre összpontosít (ahogyan
Közeledik LáG Báomer, azaz az omerszámlálás 33. napja. Omerszámlálásnak nevezzük a Peszáchtól Sávuotig terjedő időszakot, mivel a Tóra előírja, hogy ilyenkor számoljuk a két ünnep között eltelő napokat: „És számoljatok magatoknak az ünnep másnapjától, a naptól, amikor a lengetés omerjét [kévéjét] hozzátok, hét hetet, teljesek legyenek” (Mózes 3., 23:15). Ennek a számolásnak a jelentősége odáig
Peszách és Sávuot ünnepe között van az omerszámlálás, melynek során hétszer hét napot számolunk. Ennyi idő telt el ugyanis az Egyiptomból való kivonulás és a Tóra adása között. Az a tény, hogy egyenként számoljuk a napokat, azt mutatja, hogy éppen ennyi napra volt szükség arra, hogy erre a szellemi élményre a nemrég felszabadult rabszolganép képes
Peszách ünnepe után a kóser boltokban különleges csomagolású tésztafélékkel találkozhatunk. Az egyik felirat, amit találhatunk az ilyenkor vásárolható élelmiszereken, arról tanúskodik, hogy nincsen benne olyan chomecos (kovászos) összetevő, ami már Peszáchkor a gyártó tulajdonában volt (chomec seávár áláv háPeszách, azaz chomec, amin a Peszách „átment”). Mivel Peszáchkor a kovászos birtoklása tilos, ezért ha valaki a
„Ez a hónap legyen nektek a hónapok feje, első az nektek az év hónapjai közül.” (Mózes 2., 12:2) Idén március 21-én, szombaton lesz Sábát HáChodes, azaz a hónap szombatja, a négy különleges szombat közül az utolsó. Ez a négy különleges szombat előzi meg Peszách ünnepét. A felolvasott tórai részletben az Örökkévaló ezt a hónapot, Niszán
„Ez a hónap nektek a hónapok feje” – így ír a Tóra a rövidesen beköszöntő Niszán hónapjáról, amikor az Egyiptomból való kivonulás megtörtént (Mózes 2., 12:2). Azért, hogy erről megemlékezzünk, a hónapot megelőző szombaton felolvassuk az erről szóló tórai szakaszt a zsinagógákban. Ez a Sábát HáChodes, azaz a hónap szombatja. Rövidítve így is olvashatjuk ezt