Korábban írtunk Rásbiról és fiáról, akik 12 évet töltöttek egy barlangban Tóratanulással. Egy ezzel kapcsolatban érkezett olvasói levélre válaszolunk: vajon igazuk volt-e abban, hogy az egyszerű népet a tanulás elhanyagolásával hibáztatták? Két fő kérdés fogalmazódik meg. Az egyik, hogy a Tórából úgy láthatjuk, hogy a Tóra tanulmányozása csak a kohénok és a léviták kötelezettsége (vö.
„Rábán Simon ben Gámliél mondta: nem voltak olyan ünnepnapjai Izraelnek mint Tu BeÁv (Áv hónap 15-e) és Jom Kipur, amikor Jeruzsálem lányai fehér ruhákban kimentek […] és körtáncot jártak a szőlősben, és ezt mondták: «emeld fel szemeidet, és lásd, kit választasz magadnak!»” (Táánit 26a) Ez a szöveg az alapja annak a rejtélyes örömünnepnek, ami a
„Hazugság a báj, és mit sem ér a szépség – az istenfélő asszony, ő a dicséretre méltó” (Példabeszédek 31:30). A Salamon király által írt Példabeszédek könyve a derék feleséget méltató énekkel ér véget, melyet egy vallásos családban minden péntek este elénekelünk a kidus és a lakoma előtt. Ez a dal csúcsosodik ki a fent idézett
Svát hónap 15-én, azaz Tu BiSvátkor van a fák újéve. A hagyomány szerint ez a nap a határvonal, minden gyümölcs, ami eddig a napig megtermett, az előző évhez tartozik, és ami ezután fog érni, az már a következő évhez számít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a természet működése ilyenkor indul újra. A föld alatt
Talán az egyik legnagyobb kihívást a szombat betartásában sokak számára a vivés tilalma jelenti. Vivésnek számít az, ha magánterületről közterületre viszünk valamit, vagy közterületen legalább kb. 2 métert. Egy Rabbinikusan mind a felemelés (elindulás), vivés, letevés (megállás) fázisai tilosak, külön-külön is, Tóra szerint azonban csak mind a három egymás után. Minden indulás előtt különleges micva
Szombaton tilos a sütés/főzés, azaz bármi olyan tevékenység, melynek eredményeként a melegített dolog anyaga megváltozik. A szombaton fogyasztott meleg ételt ezért előre megfőzzük, és utána a következő lehetőségek egyike segítségével érjük el, hogy meleg maradjon: Még a szombat bejövetele előtt ráhelyezzük a platára (szabályozó nélkül gyártott elektromos melegítőpult). Ha ilyenünk nincs, a tűzhelyet is bekapcsolva
Helyes, ha szombaton még a lépéseink is különböznek a hétköznapi lépésektől, ahogyan a próféta írja: „ha a szombat [miatt] fogod vissza a lábadat” (Jesájá 58:13). Aki hétköznap sietősen jár, szombaton járjon nyugodtan. A gyerekek játék közbeni futkározása viszont megengedett, mert számukra ez a szombat öröme (oneg sábát). Szintén megengedett a sietség a zsinagógába vagy más
Noha a szombati öröm (oneg sábát) kötelezettségét a korábban már említett prófétai mondatból (Jesájá 58:13-14) tanuljuk, mégis, van olyan vélemény, aki szerint a szombat megtisztelése tórai kötelezettség. Helyes figyelni arra, hogy a nap folyamán legalább kétszer fogyasszunk meleg ételt (és halat mindhárom alkalommal, feltéve, hogy szereti). Van, aki szerint a szombatról való megemlékezés/említés tórai kötelezettség.
Rabbinikus tilalom van arra, hogy szombaton olyasmit kérjünk egy nem zsidótól, amit nekünk magunknak sem lenne szabad elvégeznünk. A tilalom fő oka, hogy ha ez meg lenne engedve, az lényegesen csökkentené a szombati pihenés jellegét. Sőt, bizonyos esetekben még az általa végzett munka hasznát sem élvezhetjük (pl. ha egy másik zsidó kérte meg a tilalom
Szombaton nem szabad mozgatnunk bizonyos tárgyakat, amik szellemiségükben nem kapcsolódnak a szombathoz (mükce, azaz félretett tárgy). Ezeket a rabbik tiltották meg, azért, hogy használatuk és a velük való foglalatosság ne okozzon hétköznapi gondolatokat. A korábban említett prófétai parancsolat szelleméből is következik, hogy nem akarjuk, hogy a szombati napot egy olyan tevékenység határozzon meg, amit elvileg