Feliratkozás a heti hírlevélre:

Név

Email címed*

• Hogyan készítsünk hagymás tojást szombaton? 2017-07-21

  A hagymás tojás (másnéven zsidó tojás) az egyike a szombati asztal közkedvelt csemegéinek. Mesélik, hogy többen is megkérdeztek egy haszid rebbét, aki mindig maga készítette a tojását, hogy mi az oka annak, hogy nem hajlandó másra bízni ezt a látszólag banális feladatot? Amikor egy egyszerű zsidó kérdezte, a rebbe azt felelte, hogy mindenki nagyon elfoglalt, megcsinálja inkább ő maga, ne fáradjanak. Amikor egy tanult, törvényben jártas zsidó kérdezte, azt felelte, hogy nagyon sok szabály van, aminek meg kell felelni, hogy az előkészítésével ne szegje meg a Szombat szentségét. Amikor egy haszid, misztikus érdeklődésű zsidó kérdezte, azt felelte, hogy olyan kabbalisztikus jelentősége van ennek az ételnek, olyan magas mennyei szférákban kell vele kijavítani a hibákat, hogy ragaszkodik hozzá, hogy ő készíthesse el.

  A hagymás tojás fő összetevői: tojás, majonéz, vörös-, új- vagy lilahagyma, ízlés szerint só, bors, paprika.

  A tojást hámozzuk meg vagy még a szombat bejövetele előtt, vagy közvetlenül a fogyasztás és elkészítés előtt. A válogatás (borér) törvényének egyik feltétele a háromból, hogy a jót a rosszból akkor válogathatjuk ki, ha azonnal fogjuk elfogyasztani. Ugyanez vonatkozik a hagymára. Ne vágjuk a hagymát túl apró darabokra, mert az már őrlésnek (tochén) számíthat, ami szombaton tilos. A konkrét méretet nem határozták meg pontosan a rabbik, elegendő, ha a szokásos hétköznapi méretűnél nagyobbak a darabok. Ha hosszúkásra vágjuk, az a legjobb. Mindez csak óvintézkedés, mivel úgyis azonnal a felvágása után fogyasztjuk, így tórai szinten nem számít munkavégzésnek. Az, hogy azonnal előtte készítjük el, szintén nem fixen meghatározott időkeretet jelent, elég, ha étkezés előtt közvetlenül csináljuk meg, és nincs tervünkben semmi más különösebb tevékenységet végezni a kettő között (pl. aludni, zsinagógába menni).

  A tészta készítése, dagasztása tórai főmunka (lás), ami eredetileg folyadék és szilárd anyag masszává alakítását jelenti. Látszólag a hagymás tojás összekeverése is ezt eredményezi. Mégis, régi idők óta szokás szombaton készíteni a hagymás tojást. A komolyabb megoldás az, ha szokatlan módon, változtatással (sinuj) keverjük össze az összetevőket. Például fordított sorrendben: először a majonézt, utána a tojást. Az is egy változtatás lehetne, ha nem használnánk a villát mint eszközt, de ennyire nem szigorítunk.

  Sok rabbinikus vélemény azonban még jobban könnyít. Szerintük a hagymás tojás nem tartozik a tészta dagasztás kategóriájába. Van, aki szerint főtt dologra eleve nem vonatkozik a tilalom, és a tojás meg van főzve, míg a többi hozzávaló fűszernek számítható. Ha nem nagy probléma, igyekezzünk sinujjal készíteni a hagymás tojást, de ha nem így tesszük, akkor is van olyan vélemény, akire támaszkodhatunk.

• Mi a teendő a szombaton keletkezett sebekkel? 2017-07-12

  Kívánom, hogy senkivel ne történjen ilyesmi, de azért időnként előfordul. Személyes tapasztalatból mondom, hogy szép dolog megélezni a kenyérvágó kést hétközben, hogy minél gördülékenyebben vágjon, de az ujjakat tartsuk minél távolabb!

  Ha vérzik a seb, akkor igyekezzünk alaposan lemosni vízzel, mielőtt tapaszt teszünk rá, mert különben a vér „megfestené” a tapaszt. Utána azonban szabad egyszerű tapaszt tenni rá (jó, ha még a szombat bejövetele előtt fel van bontva). Szabad nyomni a sebet, hogy elálljon a vérzés, de kinyomni a vért a sebből tilos, és ne is szívjuk ki belőle a vért, mert ez seb okozásának számít, és egyike a 39 tórai főmunkának. Van, aki szerint az is ide tartozik, ha olyan anyagot tesz rá (pl. bizonyos gyógyszerrel ellátott tapaszok), ami segít kiszedni a vért. Ha a fogak közül jön vér, azt se szívjuk, hanem lehetőleg öblítsük.

  Ha már rajta van a tapasz a kezünkön, és szeretnénk kenyér evéséhez leönteni a kezünket, akkor szabad leszedni a tapaszt szombaton (egyesek szerint csak akkor, ha nincsen alatta szőr, amit ezzel letéphet). A tapasz levétele csak akkor kötelező, ha a sebnek fontos a tapasz védelme, és akkor az alatta lévő részt nem szükséges leönteni. Ha azonban étkezés közben a tapasz leesik, öntsük le a kezeinket újra (áldás nélkül).

  Ha szálka ment az ujjunkba, akkor azt szabad tűvel kiszedni, de helyes óvatosan csinálni, hogy ne vérezzen. Ha nagyon kellemetlen, fáj, és másként nem oldható meg, az sem baj, ha vérzik.

• Szabad-e szombaton megszagolni egy illatos növényt? 2017-06-21

  Ha a növény egy vágott virág, ami még szombat bejövetele előtt elő lett készítve, akkor szabad mozgatni, szagolni, sőt, ha teljesen kinyíltak a virágjai, akkor elvileg a vizet is szabad kicserélni benne. Szombaton ugyanis tilos az ültetés (zoréá), és ültetésnek számít minden, ami elősegíti a virág növekedését. Nem beszélünk azonban növekedésről akkor, amikor a virág le van vágva és már teljesen kinyílt.

  Ha egy fán lévő gyümölcsöt szeretnénk szombaton megszagolni, akkor már aggódnak Bölcseink, hogy esetleg annyira megtetszik az a gyümölcs, hogy leszakítanánk, ami tilos lenne (kocér, azaz „aratás”). Ezért gyümölcsöt a fáján nem szagolhatunk, a fa virágánál azonban nem aggódunk, és megszagolhatjuk. Hasonlóan, szabad megszagolni egy gyümölcsöt, ami már le van szakítva. Az ünnepi etrogot azonban ne szagoljuk szándékosan Szukkot ünnep napjaiban, mert olyankor az a micva céljára van elkülönítve.

  Egyébként helyes dolog, ha szombaton kedvünk támad egy kellemes illattal megörvendeztetni magunkat, és ilyenkor áldást is mondunk az illatra: ha tudható, hogy fa illata, akkor boré ácé beszámim, ha tudható, hogy fű illata, akkor boré iszbé beszámim, ha nem tudható (pl. a szegfűféléknek némelyike fának számít, és sok más fűszernövénynél is bonyolult a növénytani besorolás), akkor boré miné beszámim áldást mondunk. Helyes továbbá szombaton is igyekezni elmondani 100 áldást (minden nap igyekszünk mondani, de szombaton a rövidebb imák miatt ez nehezebben jön össze).

  Viszont nem szabad csak azért szagolni egy illatos növényt, hogy áldást mondhassunk rá, miközben valójában egyáltalán nincs hozzá kedvünk, mert akkor az olyan áldásnak számít, amit szükség nélkül mondtunk el. Nem mondunk továbbá áldást arra, ha dohány porát szagoljuk, mert az több vélemény szerint is olyan illatnak számít, aminek nincsen jelen az eredeti, kézzelfogható forrása (réách seén lo ikár).

• Hávdálá, a szombat búcsúztatása 2017-05-26
  1. A szombat elmúltával, a csillagok feljövetele után hávdálát mondunk, azaz elválasztjuk a szentet a hétköznapitól. Egy pohár teli bor, illatos fűszer és lehetőség szerint több kanócból álló gyertya („fáklya”) fénye felett elmondjuk az imakönyvben található szöveget. Amíg nem mondtuk el, addig nem szabad enni-inni (kivéve vizet), és munkát se végezzünk. Szabad viszont munkát végezni, ha elmondjuk előtte a „báruch hámávdil bén kodes lechol” mondatot (áldott, aki elválasztja a szentet a hétköznapitól).
  2. Szokás megnézni a gyertya fényénél a kezünket. A lényeg, hogy aki az áldást mondja a fényre, használja, élvezze a fényt, különböztesse meg a fénynél a körmét a bőrétől, hogy ne legyen az áldás hiábavaló. A többiek is szokták megnézni a fénynél a kezüket, de ha mégsem teszik, attól még mentesülnek a hallott áldás által, akkor is, ha távolabb állnak. A zsinagógában is szokás hávdálát csinálni, ami alkalmas arra, hogy mentesítse a jelenlévőket, csak arra vigyázzunk, hogy ha a család egy része otthon maradt, akkor nekik otthon csináljunk külön hávdálát.
  3. Aki az áldást mondja, igya meg az egész pohár bort, hogy biztosan tudjon rá utóáldást mondani (hogy meglegyen az utóáldáshoz szükséges mennyiség). Az ivás után lehetőleg 11 percen belül mondja el az utóáldást, ugyanis bizonyos vélemény szerint ennyi idő elég ahhoz, hogy keresztülmenjen a folyadék a szervezeten, de 30 perc után már nem mondhatja el. Mielőtt mondjuk az áldást, helyes lemosni a kezünket, mert a bortól ragadós kézzel nem illő áldást mondani (van, aki szerint elég szalvétába törölni). Ha valamiért elmulasztottuk a hávdálát, akkor legkésőbb kedd estig még pótolhatjuk, annak ellenére, hogy közben feltehetőleg ettünk, ittunk.
• A szombati gyertyák meggyújtása 2017-05-18
  1. A szombati és ünnepnapi gyertyagyújtás a zsidó családban hagyományosan az asszony privilégiuma. De nem feltétlenül: ha az asszony valami oknál fogva nem tud gyújtani, bárki más is gyújthat helyette. Sőt, helyes, ha a ház ura is részt vesz a micvában, például a gyertyák előkészítése által. Ha egy férfi egyedül él, akkor neki is kell gyújtania. Az, hogy a jesivában tanulók számára elegendő-e, hogy otthon az anyuka a számukra is gyújt, vita tárgyát képezi.
  2. Fontos, hogy a gyertya fényét élvezzük, használjuk, máskülönben az arra mondott áldás felesleges. Ellentétben a chanukai gyertyával, amire éppen azt mondjuk az áldásban, hogy szentek, csak nézni szabad őket, nem pedig használni. Ezért a leghelyesebb, ha a szombati asztalhoz közel gyújtunk, hogy étkezésnél élvezhessük a fényét. Ha vendégségben étkezünk, majd otthon alszunk, akkor gyújtsunk annyit, hogy még élvezhessük a fényt, amikor hazaérkezünk.
  3. A késői nyári estéken előrehozhatjuk a gyújtást (és ezzel a szombat magunkra vételét) egészen a plág háminchá-nak nevezett időpontig, ami a nyári időszámítás szerint Budapesten kb. 17:20 és 18:20 között mozog, hétről hétre. A naplemente előtt 18 perccel szokás gyújtani (de ha késlekedik, és már csak 2 perc van hátra a naplementéig, inkább már ne gyújtson a Toszefet Sábát, vagyis szombathoz való hozzátétel micvája miatt). Ha elfelejtett gyújtani egy szombaton, szokás onnantól kezdve élete végéig eggyel több gyertyát gyújtani.
• Préselés, hámozás szombaton 2017-05-12
  1. A Szentélyben végzett 39 főmunka egyike a dás, azaz cséplés. Ide tartozik minden olyan tevékenység, amivel egy természetes dolognak a használható belsejét kinyerjük belőle. Narancsot, banánt azonban szabad hámoznunk, egyesek szerint azért, mert a héja közvetlenül hozzátapad a gyümölcshöz, ezért a gyümölcs részének számítható, mások szerint azért, mert a héjuk védőrétegnek számít, melyet nem távolítunk el mindaddig, amíg el nem fogyasztjuk.
  2. A dió vagy földimogyoró megtörése azonban az első vélemény szerint már nem megengedett, mivel ezeknek a héja nem tapad közvetlenül a maghoz. Vannak, akik mégis megengedik, a második véleményre támaszkodva. Gyümölcsből a levét kipréselni azonban nem szabad, viszont ha azt egy olyan étel ízesítésére szánjuk, ami azonnal beissza, akkor szabad. Ha például a teát szeretnénk citromlével inni, abba nem préselhetjük, de ha cukorral együtt innánk, akkor előbb préseljük a cukorra, majd a cukrot tegyük a teába (mivel a cukor ételnek számít).
  3. Fogat mosni krémmel nem szoktunk, mert az a kenés miatt egy másik munkának felel meg, de szájvízzel van, aki megengedi. A probléma az, hogy a fogkefe dörzsölése során a fogíny vérezhet, és a vérzés szintén „préselés”-nek számít. A megengedő vélemény szerint itt a préselés nem szándékos és nem biztos, azaz megengedett, hacsak nem lehet tudni előre teljes bizonyossággal, hogy a fogíny vérezni fog. (Fésülködni is azért nem szabad szombaton fésűvel, mert ott viszont biztos, hogy hajszálat is fogunk kiszakítani.) Hasonlóan, ha szombaton megsebesülünk, akkor nem szabad a sebet nyalogatva a vért kiszívni (kósersági probléma azonban hétköznap nincsen vele).
• Gyógyítás szombaton 2017-05-04
  1. A mostani hetiszakaszban olvassuk: „És őrizzétek rendeleteimet és törvényeimet, amiket az ember megcselekszik, hogy éljen általuk” (Mózes 3., 18:5) – és ne haljon meg általuk (Jomá 85b). Innen tanulják Bölcseink, hogy az élet védelme felülírja a szombat szabályait. Ezért ha egy beteg élete veszélyben van (pl. szélütés, mély seb, ételmérgezés), nem szabad tétovázni, rabbit kérdezni, hanem el kell végezni az ahhoz szükséges bármilyen szombati munkát. Ha csak a kétség felmerül, hogy sürgős segítségre van szükség, az már elég ok a gyors és példamutató cselekvésre.
  2. Ha egy beteg ágyhoz van kötve, vagy nem tud elmenni otthonról a betegsége miatt (egész testére kiható fájdalom), de nincsen életveszélyben, a tórai tilalmak érvényben maradnak, de a rabbinikus tiltások feloldódnak. Emiatt szabad megmozdítani mükcét, nem zsidót munkára kérni, illetve gyógyszereket bevenni.
  3. Vannak, akik megengedik a gyógyszerek bevételét olyanoknak is, akik nincsenek otthonhoz kötve, csak fáj a fejük vagy a foguk (konkrét helyen összpontosuló fájdalom), és gyakran szednek fájdalomcsillapítót, és ha nem szednék be, az komoly fájdalmat okozna nekik. Vannak, akik megengedik az olyan gyógyszer szedését, amit folyamatos szedésre írtak fel, különösen, ha a kihagyás nagy problémát okozna. Egy 9-10 évesnél kisebb gyerek esetében minden meg van engedve, ami a 2.-es pontban áll.
• Szombati „birkanyírás” a XXI. században 2017-04-27
  1. A szombaton tiltott 39 főmunka közül az egyik a gozéz, azaz nyírás. A Szentély építéséhez is szükség volt erre a munkára, mert a birkák gyapjából állították elő a Szentély függönyét. A munka pontos definíciója: magától növő dolgot levágni. Meglepő módon a mai világban ez a munka gyakrabban előfordul, mint gondolnánk. Például ha a hajunkat, körmünket, bőrünket vágjuk le, vagy akár csak egy kiálló darabot eltávolítunk belőle.
  2. Ha valaki véletlenül tórai bűnt követ el, annak a Szentély idejében áldozatot kellett hoznia. Mivel remélhetőleg hamarosan felépül a Szentély, jó tudni, hogy a nyírás akkor számít tórai bűnnek, ha arra szánt eszközzel nyírunk, míg ha kézzel távolítjuk el a dolgot, akkor rabbinikus tilalmat szegünk meg. (Azt hallottam, hogy van olyan ember, aki egy külön füzetben jegyzeteli, hogy milyen véletlen szombatszegéseiért kell majd áldozatot hoznia, ha felépült a Szentély.)
  3. Ha valakinek szombaton beszakad a körme, lejön a nagy része, és fájdalmat okoz, akkor eszköz használata nélkül szabad eltávolítania. Van, aki ugyanezt a könnyítést bőrdarab esetére is alkalmazza. Arra viszont vigyázni kell, hogy sok esetben a bőrnél a normális eltávolítás is kézzel történik, és nem eszközzel. Ilyenkor ez tórai tilalom lenne, ezért tilos. Máskülönben is csak akkor engedhető meg, ha fájdalmat okoz, nem pedig egyszerű kényelmetlenséget.
• Ünnepi különkiadás: félünnepi szabályok 2017-04-13
  1. Peszáchkor és Szukotkor a két ünnepnap közötti hét chol hámoéd, azaz az „ünnep félünnepe”, vagyis félünnep. Ilyenkor a munkavégzési tilalmak nem a 39 Szentélyben végzett munkából vezetődnek le, hanem mindenféle más szempontok alapján. A cél, hogy az ünnepnek valóban megmaradjon az ünnepi jellege, és ne silányuljon hétköznappá. A Talmud több ponton is szigorúan kritizálja azokat, akik hétköznapi szinten kezelik ezt az időszakot: van, ahol a bálványimádáshoz hasonlítja, van, ahol azt mondja, hogy aki ezt csinálja, annak nincsen része az eljövendő világban. Megoszlik a rabbik véleménye arról, hogy ez a tilalom tórai vagy rabbinikus eredetűnek számít-e.
  2. Félünnepen szabad olyan munkát végezni, amit ha nem végeznénk el, komoly veszteség érne minket (dávár háávéd). Ha azonban ez különleges fáradsággal jár, akkor nem megengedett. Ha nyereségtől esünk el, az csak akkor megengedett, ha szinte semmi fáradsággal nem jár a munka. Ha pl. felmerül egy realisztikus kétség, hogy az állásunkat elveszíthetjük, ha szabadságot veszünk ki, akkor az már elég oknak számít (de persze igyekezzünk olyan munkahelyet találni, ahol tolerálják a vallásunkat).
  3. Az ünnepnap (félünnep) szükségletére szabad olyan munkát végeznünk, amit az emberek nagy része meg tud tenni, különösebb szakképesítés nélkül (pl. autót vezetni egy családi kirándulás, azaz ünnep öröme céljára). Írni is csak akkor szabad, ha az ünnepnapi szükségletet jelent, de ha például elfelejtünk egy fontos dolgot, azt felírhatjuk. Több rabbi szerint a számítógépről való nyomtatás szakképesített munkának számít (a végeredménye, és nem a tevékenység alapján), ezért ezt kerüljük. A számítógépbe, telefonba való írást azonban megengedik, mivel az nem számít maradandónak.
• Ünnepi különkiadás: edények kóserolása Peszáchra 2017-04-04

  Alapszabály: Ha nincs lehetőség a tökéletes megoldásra, az még nem ok, hogy ne igyekezzünk a lehető legjobb módon eljárni. A legjobb persze az, ha van külön peszáchi étkészletünk, de ha nincsen, az alábbi jótanácsok segíthetnek, hogy minél nagyobb bizonyossággal elkerüljük Peszáchkor a chomecos edényből történő fogyasztást.

  1. A legegyszerűbben a különböző fémedények kóserolhatóak, amikben nem fordulnak elő repedések. Ha van fogója, és lecsavarható, jó, ha lecsavarjuk, és azt is külön kóseroljuk. A fából készült edények is kóserolhatóak, azonban ott túl gyakoriak a repedések, ezeket kerüljük, mert nehezen tisztíthatóak. Ha nagy szükség van rá, van olyan vélemény, aki az üveget is megengedi (szefárdok szerint az üveget nem kell kóserolni, de Peszáchkor ezt is szigorúbban vesszük). Van, aki a műanyag edények kóserolását is megengedi. Porcelán- és cserépedények nem kóserolhatóak.
  2. Ha mégis olyan edényt szeretnénk kóserolni, amiben van repedés, akkor merítsük erősen maró vegyszerbe, amit egy kutya nem tudna megenni (a peszáchi törvények szerint ez az, ami már nem számít ételnek). Kóserolás előtt jó alaposan takarítsuk ki, majd 24 óráig ne használjuk az edényt.
  3. Amilyen módon (hőmérsékleten) benyelte az edény az ízt, ugyanúgy tudja kiadni. Ezért maga a kóserolás forrásban lévő, fortyogó vízzel történik olyan edényeknél, amikben vízzel főztek. (Ezt most vasárnap a Kazinczy u. 16.-ban, a mikve udvarán is meg lehet tenni.) Ha olajban sütöttek benne, akkor nem lehet kóserolni, mert az olaj sokkal nagyobb hőmérsékletet is elérhet. Ugyanez érvényes a sütőbe kerülő serpenyőkre. Azonban maga a sütő kóserolható: alapos tisztítás után a legmagasabb fokozaton járassuk kb. 1 óráig. A rácsot vonjuk be ezüstpapírral (a Dohány utcai kóser boltban most kapható kellő vastagságú), ugyanúgy, ahogyan a főzőlapon. A főzőlapot bevonása előtt forró vízzel is kóseroljuk, mert a főzés során az ételek minden irányból cseppenhetnek.
  4. Ha olyan nagy edényt szeretnénk kóserolni, ami nem fér bele a forró vízbe, akkor szabad két részletben meríteni, először egyik felét, utána a másikat. Egy másik lehetséges megoldás, ha teleöntjük a forró vízzel, majd egy nagy követ ejtünk bele, melynek hatására a szélén lefolyó víz a falakat is leforrázza. Ha több evőeszközt merítünk egyszerre a vízbe, rázzuk meg egy kicsit, hogy mindenhol érje a víz. A kóserolást igyekezzünk befejezni a peszáchot megelőző nap 5. halachikus órájáig (chomec eladás/birtoklás utolsó ideje).
  5. A konyhai munkalap is kóserolható forró víz segítségével vagy megfelelő vastagságú, nehezen elszakadó ezüstpapírral. Peszách napjaiban fogyasztott ételeinket ne tegyük le egy befedetlen asztalra, az étkezőben is használjunk frissen mosott terítőt.

  Köszönet Smulik Keletinek, aki ezeket a halachákat héberül számomra ismertette!

• Vivés szombaton 2017-03-31
  1.  Talán az egyik legnagyobb kihívást a szombat betartásában sokak számára a vivés tilalma jelenti. Vivésnek számít az, ha magánterületről közterületre viszünk valamit, vagy közterületen legalább kb. 2 métert. Egy  Rabbinikusan mind a felemelés (elindulás), vivés, letevés (megállás) fázisai tilosak, külön-külön is, Tóra szerint azonban csak mind a három egymás után.
  2. Minden indulás előtt különleges micva ellenőrizni, hogy nem maradt-e véletlenül valami a zsebeinkben. Ha útközben jövünk rá, hogy mégis maradt, és még nem álltunk meg indulás óta, akkor ne is álljunk meg, egészen a következő magánterületig (lehetőleg ugyanoda, ahonnan indultunk). Mielőtt bemegyünk a kapun, szokatlan módon távolítsuk el a zsebünkből a tárgyat (pl. a zsebek kirázásával, vagy a tárgy cipőbe helyezésével), még azelőtt, hogy megálltunk.
  3. Ha már megálltunk egyszer útközben, akkor azonnal távolítsuk el a tárgyat, szokatlan módon. Ha különösen értékes tárgyról van szó, akkor lehetőleg szokatlan módon haladjunk tovább és minden másfél méternél álljunk meg. Érkezésnél ugyanúgy járjunk el, mint a 2.-es pontban.
• Meleg étel fogyasztása szombaton 2017-03-23

  Szombaton tilos a sütés/főzés, azaz bármi olyan tevékenység, melynek eredményeként a melegített dolog anyaga megváltozik. A szombaton fogyasztott meleg ételt ezért előre megfőzzük, és utána a következő lehetőségek egyike segítségével érjük el, hogy meleg maradjon:

  1. Még a szombat bejövetele előtt ráhelyezzük a platára (szabályozó nélkül gyártott elektromos melegítőpult). Ha ilyenünk nincs, a tűzhelyet is bekapcsolva hagyhatjuk, ebben az esetben viszont le kell fedni egy fémlappal, hogy emlékeztessen magunkat és másokat arra, hogy szombat van, nem szabályozhatjuk a melegítés fokozatát. Ha az étel felszolgálása után szeretnénk visszatenni, akkor gondoljunk erre a levételkor és fogjuk végig a kezünkben az edényt.
  2. Ha szívesen fogyasztjuk az ételt langyosan (és nem melegen, 45 fok alatti hőmérsékleten), akkor rátehetünk a melegítő eszköz tetejére egy nagyobb edényt, pl. egy teáskannát, és annak tetején szabad „langyosítani” a teljesen megfőtt ételt. Nem teljesen szilárd ételeknél ehhez szükséges, hogy az étel akkor se érhessen el melegebb hőmérsékletet, ha hosszabb ideig rajtahagynánk, mint ameddig terveztük.
  3. Van, aki megengedi, hogy a platát még a szombat előtt beprogramozott elektromos kapcsolóóra („sábeszóra”) segítségével működtessük. Eszerint megengedett a korábban teljesen megfőtt, azóta már kihűlt ételt még azelőtt rátenni, hogy bekapcsol. Ahhoz, hogy ezt a könnyítést alkalmazzuk, szükséges, hogy az étel száraz legyen (a sólet például már nedvesnek számít), és a platát valamivel (pl. egy lefordított tállal) befedjük. Azt azonban a szigorító vélemény is megengedi, hogy a sábeszóra kikapcsolja a platát, amikor már nincsen szükség a melegségére.
• Közlekedés szombaton 2017-03-16
  1. Helyes, ha szombaton még a lépéseink is különböznek a hétköznapi lépésektől, ahogyan a próféta írja: „ha a szombat [miatt] fogod vissza a lábadat” (Jesájá 58:13). Aki hétköznap sietősen jár, szombaton járjon nyugodtan. A gyerekek játék közbeni futkározása viszont megengedett, mert számukra ez a szombat öröme (oneg sábát).
  2. Szintén megengedett a sietség a zsinagógába vagy más micvára (zsidó környéken dicséretes, ha a zsinagóga előtt meggyorsítjuk lépteinket, nem zsidó környéken nem ajánlatos a zsinagógába „futás”, mert ott a környező nép szemében ez furcsának számíthat).
  3. Biciklizni nem szabad szombaton, de hogy miért, az vita tárgyát képezi a rabbik között. A legtöbb vélemény szerint szokás ill. a szombat szellemisége miatt. Nagy szükség esetén (pl. életmentés), vagy más különleges micva céljára megengedhető a villamos vagy metró, feltéve, hogy a vezető és utasok nagy része nem zsidó, és lehetséges felszállni anélkül, hogy bármit is kellene vinni. Szükséges továbbá lehetőleg diszkréten, feltűnésmentesen végrehajtani az utazást.
• A szombat megtisztelése 2017-03-09
  1. Noha a szombati öröm (oneg sábát) kötelezettségét a korábban már említett prófétai mondatból (Jesájá 58:13-14) tanuljuk, mégis, van olyan vélemény, aki szerint a szombat megtisztelése tórai kötelezettség. Helyes figyelni arra, hogy a nap folyamán legalább kétszer fogyasszunk meleg ételt (és halat mindhárom alkalommal, feltéve, hogy szereti).
  2. Van, aki szerint a szombatról való megemlékezés/említés tórai kötelezettség. A szokás az, hogy ezt a mindennapi reggeli ima után teljesítjük, amikor az aznapi zsoltárt mondjuk (pl. „ma van a hét [sábát] ötödik napja”). Helyes, ha megemlítjük a szombatot, amikor csak tudjuk, várjuk az érkezését (pl. nem azt mondjuk, hogy „pénteken le fogom vágni a körmeimet”, hanem „erev sábátkor le fogom vágni a körmeimet”).
  3. Teljesíthetjük a szombati örömöt a különleges ételekkel, ruhákkal, de akár azzal is, ha adományt (cedáká) adunk a rászorulóknak (természetesen szombat előtt), hogy ők is élvezhessék. Azzal is teljesítjük, ha a Tórát tanuljuk, mert az is örömnek számít (ld. Zsoltárok 19:8) különösen olyanoknak, akiknek egész héten kevesebb idejük jut rá.
• Mikor szabad szombaton nem zsidót munka végzésére kérni? 2017-03-02
  1. Rabbinikus tilalom van arra, hogy szombaton olyasmit kérjünk egy nem zsidótól, amit nekünk magunknak sem lenne szabad elvégeznünk. A tilalom fő oka, hogy ha ez meg lenne engedve, az lényegesen csökkentené a szombati pihenés jellegét. Sőt, bizonyos esetekben még az általa végzett munka hasznát sem élvezhetjük (pl. ha egy másik zsidó kérte meg a tilalom ellenére). Fordítva: olyasmire se kérjük, amiből nincsen közvetlen hasznunk (pl. hogy oltsa le a lámpát miután elmentünk). Ha viszont saját magának oltotta fel, élvezhetjük, sőt, még arra is megkérhetjük, hogy ne oltsa le, ha elmegy.
  2. Szabad azonban olyasmit kérnünk, amit nekünk is szabad „szombati” módon, ő azonban hétköznapi módon fogja elvégezni. Megkérhetjük például arra, hogy mosogasson el (amit mi szombaton csak hideg vízzel, kefe használatával tehetünk meg, de rá ezek a korlátozások nem vonatkoznak). Vannak, akik a közvetett kérést is megengedik, ha az nem tartalmaz parancsot, pl. „olyan sötét van itt, hogy nem tudok olvasni”.
  3. Ha beteg embernek van szüksége rá, szabad megkérni nem zsidót, hogy végezzen egy számára szükséges munkát. Ebből a szempontból az is betegnek számít, aki nagyon fázik, ezért ha különösen érzékeny emberek (gyerekek vagy idősek) vannak egy hideg szobában, akkor szabad megkérni egy nem zsidót, hogy kapcsolja be számukra a fűtést.

  +1. A naplemente és csillagok feljövetele közötti időszakban (ami kétséges, hogy péntekhez vagy szombathoz tartozik-e) nagy szükség esetén szabad nem zsidót megkérni munka végzésére, pl. ha akkor vesszük észre, hogy a közösségi helyiségben nem ég a villany.

• Félretett tárgyak szombaton 2017-02-22
  1. Szombaton nem szabad mozgatnunk bizonyos tárgyakat, amik szellemiségükben nem kapcsolódnak a szombathoz (mükce, azaz félretett tárgy). Ezeket a rabbik tiltották meg, azért, hogy használatuk és a velük való foglalatosság ne okozzon hétköznapi gondolatokat. A korábban említett prófétai parancsolat szelleméből is következik, hogy nem akarjuk, hogy a szombati napot egy olyan tevékenység határozzon meg, amit elvileg hétköznap lenne helyes, de éppen most jutott rá szabad időnk.
  2. Egyes tárgyak azért tilosak, mert az elsődleges céljuk egy szombaton tilos munka (kli semeláchto leiszur). Például ilyen egy toll, egy elektromos eszköz, vagy egy hangszer. Ez a kategória bizonyos szempontból a legkönnyebb, mert egy ilyen tárgyat szabad elmozdítanunk olyankor, ha a helyére van szükségünk (tenni akarunk valamit oda, amit ez a tárgy éppen elfoglal). Vannak azonban, akik szerint ez csak akkor megengedett, ha nincs lehetőségünk egy másik szabad helyet használni. Ugyanez a vita érvényes akkor, ha a tárgyat más, megengedett célra akarjuk használni (pl. egy ceruzát könyvjelzőnek).
  3. Ennél szigorúbb kategóriát képeznek azok a tárgyak, amiknek egyáltalán nincsen szombaton lehetséges használatuk (mukcá máchmát gufo). Például ilyen egy kő, egy állat, elromlott tárgyak, pénzérmék. Noha elvileg egy pénzérmét is tudnánk könyvjelzőnek használni, de mégsem tartozik az előző kategóriába, mert nem tekinthető eszköznek (kli), hiszen nem tud „munkát” végezni. Ezeket a tárgyakat csak akkor szabad elmozdítanunk, ha valamilyen veszéllyel jár az otthagyásuk (pl. ellopják vagy kárt okoznak).

  A micvatárgyak, amiket szombaton nem használhatunk (pl. tefilin, luláv, sófár) vita tárgyát képezi, hogy az első vagy a második kategóriába tartoznak.

• Szombati és nem szombati témák 2017-02-15

  „Ha megtiszteled [a szombatot], nem cselekszel [hétköznapi] szokásaid szerint, nem keresed szükségleteidet és nem beszélsz [hétköznapi] dolgokról, akkor fogsz gyönyörködni az Örökkévalóban” (Jesájá 58:13-14)

  A szombatot nemcsak a cselekedeteinkkel, hanem a beszédünkkel, gondolatainkkal is őrizzük. A fent idézett mondatból kapott prófétai parancsolat, hogy ne foglalkozzunk olyasmivel, ami nem illik a szombat szelleméhez (vagyis nem „sábeszdig”).

  1. Nem beszélhetünk szombaton arról, hogy szombat kimenetele után milyen (szombaton tilos) munkát tervezünk csinálni. Olyan tervről azonban beszélgethetünk, ami nem tartalmaz szombaton tilos munkát (pl. holnap elmehetnénk sétálni egyet).
  2. Micvával kapcsolatos tervekről szabad beszélni, például arról, hogy mit kell majd megcsinálni egy micvalakomához. Egyesek szerint ez még akkor is szabad, ha szombaton tilos munkával jár, viszont ha azzal, hogy mondja, rá tudja magát venni arra, hogy megcsinálja a micvát, akkor mindenki szerint az a jobb, ha beszél róla. Ha nem mondjuk ki szavakkal, gondolkodni szabad hétköznapi dolgokról is.
  3. Kerüljük szombaton a szomorúságot okozó beszédtémákat. Holokausztról szóló könyveket sem javasolt ilyenkor olvasni.
  4. Ha valakivel csak szombaton találkozunk, akkor szabad őt meghívnunk például egy családi ünnepélyes eseményre (pl. bár micvá). Meghívót is adhatunk, csak vigyázzunk, hogy ezzel ne okozzuk azt, hogy cipelnie kelljen szombaton. Ha azonban van rá mód, előnyösebb, ha hétköznap hívjuk meg.
• Válogatás szombaton 2017-02-08

  Talán az egyik legérdekesebb szombati főmunka a válogatás (borér) tilalma. Hiszen ennek megszegéséhez tényleg nem kell semmi megterhelőt tennünk, és kevésbé közismert mint a hasonlóan könnyen megszeghető hordás-vivés tilalma. Három feltétele van. Ha ezek bármelyike is teljesül, azzal megszegjük a válogatás tórai tilalmát:

  1. Ha a szükségtelent válogatjuk ki a szükséges közül.
  2. Ha egy kifejezetten válogatás céljára álló eszközt használunk a válogatáshoz (pl. hámozóval hámozunk).
  3. Ha nem azonnali használatra választjuk ki.

  Ha viszont 1. a szükségeset vesszük ki, 2. kézzel, 3. azonnali használatra, akkor megengedett a válogatás.

  1. Például ha egy halból szedjük ki a szálkákat, akkor az válogatás, hiszen a szálkákra nincsen szükségünk. Ehelyett a szálkát a szájból kell kivenni, vagy úgy kell fogni a szálkát, hogy valamennyi hal is van rajta, és arról leenni (vagy ha ez nagyon nehéz, legalább egy kicsit szopogatni a szálkát, hogy érezzük a hal ízét).
  2. A görögdinnyéből a magok kiszedése is válogatásnak számít (askenázoknál). Ha nehezünkre esik magokkal együtt enni, és a magokat utólag kiköpni, szabad egy kicsit rázni a dinnyét, hogy kiessenek belőle maguktól.
  3. Gyakori módszer, hogy ha muszáj kiszedni valami rosszat (pl. egy gyümölcsből egy megromlott részt, vagy a szárát), akkor vágjuk ki úgy, hogy jó részek is legyenek együtt vele. Hasonlóan, ha ki akarjuk szedni a teafiltert a pohárból, akkor tegyük ezt kanállal, és maradjon a kanálban egy kis tea is a filterrel együtt.

  (A teafőzés egyébként sok más szombati szabályt is érint, melyekről a Teremtő segítségével még később tanulunk.)

  További szabályok: http://halachipedia.com/index.php?title=Borer

• Építés tilalma 2017-02-01

  A szombaton tilos 39 főmunkát a Szentély építésének részfeladataiból tanuljuk. Talán a legkönnyebben elképzelhető ezek közül maga az építkezés (bone). Két fő részfeladatot különböztetünk meg: 1. sátor tetejének kifeszítése, 2. új elem összerakása részekből. Ha az építési folyamat bármely kis részéhez hozzájárulunk, az már építésnek számít (nem csak akkor, ha elejétől végéig befejezzük).

  1. Összecsukható székeket, asztalokat szabad kinyitni, annak ellenére, hogy ezzel „sátortetőt” képezünk a szék/asztal alatt, mivel annak nem ez az elsődleges használata. Esernyőt azonban nem nyithatunk ki/csukhatunk be, és nem is használhatjuk (még akkor sem, ha szombat előtt kinyitottuk).
  2. Nem szabad felhúzni szombaton a megállt órát. Vannak, akik megengedik a felhúzását akkor, amikor még jár.
  3. Szabad összehajtani a szalvétát normális módon, de nem különleges formájúra. Ha a cicit (rojtok) szálai kilazulnak, nem szabad őket szombaton meghúzni. (Ezért érdemes lehet még a szombat bejövetele előtt húzni egyet rajtuk.)

  További szabályok: http://halachipedia.com/index.php?title=Boneh

• Szombati étkezési szabályok 2017-01-25
  1. Péntek délután a 9. halachikus óra után már nem fogunk komolyabb étkezésbe, hogy a szombati lakomát jó étvággyal fogyasszuk. Télen ez korábban is lehet, mert rövidebbek a halachikus órák. Példa: most szombaton a halachikus dél 11:55 körül van, a halachikus óra kb. 45 perc, így kb. 14.15-ig étkezhetünk. „Nassolni” utána is szabad.
  2. Péntek este gyertyagyújtás után, szombat reggel a Sáchárit Ámidá elmondása után a kidus elmondásáig nem szabad enni, inni (még vizet sem). Ha egy nő egyedül imádkozik otthon, és már elmondta a Sáchárit Ámidát, mondhat kidust saját magának, és utána ehet. Ugyanígy szombat kimenetele után, a hávdálá elmondása előtt sem eszünk, de vizet szabad inni.
  3. A nap folyamán háromszor rendezünk étkezést kenyérre (bárchesz / chálá): az esti ima után, a reggeli ima után, és a délutáni ima után (szeudá slisit / sálesüdesz). Mindhárom étkezésnél lehetőség szerint két ép, egész kenyérre mondjuk el az áldást (ha a harmadik étkezésnél csak egy van, az egyesek szerint szükség esetén elfogadható). Minden étkezés során fogyasszunk el lehetőleg egy tojásnyi (kebécá), de legalább egy olajbogyónyi (kezájit – az előző mennyiség fele) mennyiséget a kenyérből.
• Készülődés a hétköznapokra 2017-01-18

  A szombati pihenés része az is, hogy nem készülődünk a szombati napról a hétköznapra. Sőt, ha szombat és ünnepnap egymást követik (mindegy, milyen sorrendben), arra sem készülhetünk, mert a szombat szentsége a nagyobb.

  1. A készülődés különlegessége a többi tilalomhoz képest, hogy nem kapcsolódik konkrét munkatilalomhoz. Például szombaton szabad a Tóratekercset az aznap olvasott hetiszakaszhoz tekerni, de nem szabad odatekerni egy olyanhoz, amit majd később fognak felolvasni a hét során.
  2. Szombaton szabad mosogatni (szivacs nélkül, kefe segítségével, hideg vízben), de csak olyan edényeket, amiknek a használatára aznap van szükség. (Vannak, akik megengedik, hogy szombatra mossunk el egy edényt, annak ellenére, hogy van még ugyanolyan típusú, ami tiszta.) Szabad viszont az edényeket odakészíteni a mosogatóba, annak ellenére, hogy ezáltal könnyebb lesz a mosogatás szombat elmúltával.
  3. Tórát tanulni még akkor is szabad, ha a tanultakra szombat után lesz szüksége (pl. tanítania kell belőle). Hasonlóan, szabad a tanult könyveket visszatenni a polcra. Egyesek megengedik a szekuláris témák tanulását is szombaton, de ha ezzel egy hétközbeni vizsgára készülünk, akkor szigorúbbak a vélemények. Van, aki még így is megengedi, feltéve, hogy a tanulást élvezi, és nem okoz neki különösebb stresszt.

  További szabályok: http://halachipedia.com/index.php?title=Hachana

• Ruhatisztítás 2017-01-11

  Mi a teendő, ha szombaton leesszük a ruhánkat, vagy saras lesz?

  1. Az eltávolításhoz nem használhatunk eszközt (a fehérítés, mosás főmunkájával kapcsolatos). Nem távolíthatjuk el teljesen a foltot, csak akkor, ha a ruhát hordanánk foltosan is hajlandóak lennénk hordani – különben maradjon a foltból egy kicsi.
  2. A poros ruhát szabad finoman rázni, leporolni, ha amúgy is hordanánk. Van, aki szerint ma kényesek vagyunk, és nem hordanánk, ezért inkább kérjünk meg egy nem zsidót (tórai munka végzésére nem kérhetjük meg, de ebben az ügyben vannak megengedő vélemények). Ha nem tudunk nem zsidót megkérni, nincs másik ruhánk, és szégyelljük a ruhát, akkor leporolhatjuk szokatlan módon (pl. könyökkel).
  3. A folt eltávolításához nem használhatunk semmilyen más nedvességet. Használhatunk azonban szalvétát, a körmünket, vagy egy tompa kést. Ha rászáradt egy eredetileg nedves folt, az szigorúbb, mert lehet, hogy az őrlés főmunkájához is tartozik. Ha lehet, kérjünk meg egy nem zsidót, vagy szokatlan módon tisztítsuk (pl. belülről fogva, összedörzsölve).

  További szabályok: http://halachipedia.com/index.php?title=Cleaning_and_Folding_Garments_on_Shabbat

• Edények kinyitása szombaton 2017-01-04
  1. A legjobb az, ha minden edényt (üveget, konzervet, csomagolást) már szombat előtt kinyitunk, mert a nyitás sokszor összetett kérdésekhez vezethet, pl. betűk törlése (az írás fordítottja), új, hasznos edény létrehozása (pl. a kupak).
  2. Ha fémkupakos üveget kell kinyitni, akkor lyukasszuk ki előtte a kupakot egy késsel, így nem jön létre új edény.
  3. Műanyaggal vagy papírborítóval lezárt dobozt (pl. amivel joghurtot vagy margarint szoktak lezárni) szabad szombaton kinyitni.
  4. Fém konzervdobozt csak félig nyissunk ki, hogy ne jöjjön létre új edény. Ezután azonnal töltsük át egy másik edénybe, és dobjuk ki a konzervdobozt.

  Ha véletlenül mégis tilos módon nyitottunk ki egy edényt, a tartalmát szabad elfogyasztanunk.